Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Munkások, parasztok, értelmiségiek - Az 1956-ot követő megtorlás társadalmi méretei - Germuska Pál: Megtorlás a felsőoktatásban az ELTE BTK esettanulmánya alapján

A hallgatók megvédték tanárukat a feljelentők rágalmaival szemben, így a dékánhelyettes ezek után lezártnak tekintette az ügyet.

6 Ravaszt - tudomásunk szerint - a későbbiekben sem érte semmilyen retorzió. A kari pártszervezet 1957 áprilisában több olyan bejelentést tett, melynek nyomán később eljárás indult. Az MSZMP bölcsészkari intézőbizottsága nevében Szamuely Tibor 1957. április 8-án javasolta a Tudományos Minősítő Bizottságnak (TMB), hogy szüntessék meg Török Gábor aspirantúráját, Tolnai Gábor pedig - ugyancsak a pártszervezet nevében - április 24-ei feljegyzésében követelte, hogy Molnár Józsefet távolítsák el az egyetemről.

7 Az MSZMP Ideiglenes Intézőbizottsága 1957. április 16-ai ülésén tűzte napirendre az „ideológiai élet egyes kérdéseinek" megvitatását. A bizottság határozata kimondta: „Felül kell vizsgálni az 1956. október 23. után az egyetemekre és a tudományos intézményekhez került kádereket, oktatókat, kutatókat; minthogy több esetben reakciós elemeknek sikerült pozíciókat megszerezniük. Az egyetemekről el kell távolítani azokat az oktatókat, akik október-novemberben az ellenforradalom hangadói voltak, és jelenleg is politikailag káros tevékenységet fejtenek ki. A felülvizsgálatot a minisztérium irányításával az egyetem vezetői és pártbizottságai, szükség esetén közvetlenül kiküldött minisztériumi bizottság végezze."

8 A határozat nyomán adta ki Szigeti József művelődésügyi miniszterhelyettes az 1957. április 19-ei utasítását, amelyet az ország összes felsőoktatási intézményének vezetője kézhez kapott. A leirat indoklása szerint „az MSZMP- és KISZ-szervezetek munkája nyomán megindult a politikai kibontakozás a felsőoktatásban..., a politikai felvilágosító munka mellett azonban szükség van adminisztratív intézkedések megtételére is". A miniszterhelyettes felszólította az intézmények vezetőit, hogy fegyelmi eljárás útján vonják felelősségre azokat az oktatókat, dolgozókat és hallgatókat, akik „az ellenforradalmi felkelés idején hangadó szerepet vittek, és ma is káros politikai tevékenységet fejtenek ki", valamint azokat is, akik „ellenforradalmi 6 ELTE Egyetemi Levéltár, VIII/d) 1. doboz. Dékáni titkárság iktatott iratai. - Sinkovics István (1910-1990) történész. 1934-1936 között a Bécsi Magyar Történetkutató Intézet tagja, 1936-1956 közt az Országos Levéltár munkatársa. 1947-től a Pázmány Péter Tudományegyetem esti tagozatán magyar történelmet ad elő. 1956-ban kapott egyetemi tanári kinevezést a segédtudományi tanszéken, melynek 1969-től vezetője. 1956-1957 között az ELTE BTK dékánhelyettese, 1963-1966 között dékánja. 7 ELTE Egyetemi Levéltár, I/h) 1. doboz. Világhy Miklós 1957. június 12-ei jelentése szerint Molnár József, Ladányi Péter, Bauer József, Váczi Mihályné és Török Gábor esetében indult az MSZMP alapszervezet javaslata alapján a fegyelmi eljárás. ELTE Egyetemi Levéltár, I/i) 7. doboz. 8 BARÁTH Magdolna - FEITL István (szerk.): A Magyar Szocialista Munkásvárt ideiglenes vezető testületeinek jegyzőkönyvei 111., 1957. április 5. -1957. május 17. Budapest, 1993,110. p.