Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Munkások, parasztok, értelmiségiek - Az 1956-ot követő megtorlás társadalmi méretei - Németh László: A Zala megyei bíróságok ítélkezési gyakorlatának kialakulása és az ügyvédi védelem az „ellenforradalmi" bűncselekményekben

ként kizárólag a katonai védők lajstromába felvett ügyvédek, illetőleg nem tényleges állományú hadbírók járhattak el. E rendelkezést az 1951. évi új büntető perrendtartásba nem vették ugyan fel, minthogy azonban az elv változatlanul aktuális volt, az erről szóló külön törvényerejű rendelet a büntető perrendtartás életbelépése után is hatályban maradt. A statáriális eljárásban is (1956. évi 28. törvényerejű rendelet, például fegyverrejtegetés) a katonai tanácsok előtt ezek a katonai védők jártak el. Az állam érdekére hivatkozva, különösen az államtitok megőrzésének biztosítására a polgári büntetőeljárásban is korlátozták az ügyekben eljáró ügyvédek körét. Az 1957. évi 34. törvényerejű rendelet (1957. június 15.) úgy rendelkezett, hogy ha azt az állam érdekének megóvása különösen indokolja, meghatalmazott vagy kirendelt védőként csak az az ügyvéd járhat el, akit az igazságügy-miniszter az e célból összeállított jegyzékbe felvett. A helyi igazságügyi és pártszervek tettek javaslatot az Igazságügy-minisztérium Ügyvédi Főosztályának, s az terjesztette az Igazságügy-minisztérium elé jóváhagyás végett. Később volt 0-s és 00-s védői lajstrom is (például államtitkot képező ügyekben). Az Igazságügy-minisztériumban 1957. június 12-én megtartott vezetői értekezlet referátuma e rendelkezések indoklását azzal zárta, „hogy a védőválasztás köre megnyugtatja majd a kétkedőket, hogy nem valamiféle védői hitbizomány intézményét kívánja megteremtem ezzel az igazságügyi kormányzat".

94 Zalában hat ügyvéd szerepelt a lajstromban, köztük a kamara elnöke, titkára, közülük hárman párttagok sem voltak.

95 A később megjelent 5/1957. (VI. 29. IM) rendelet részletesen szabályozta azoknak a bűntetteknek a körét, amelyek miatt indított büntetőeljárásban ezen ügyvédek eljárhattak.

96 Ezt követően, még 1958. április 21-én jelent meg a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1958. évi 12. számú törvényerejű rendelete, mely az ügyvédi hivatás gyakorlásáról és az ügyvédek szervezeteiről rendelkezett. 94 ZML XXV. 1. a) 1957. 95 ZML XXV. 12.1955-1962,8. db. (Az igazságügy-miniszter által összeállított azon ügyvédek névjegyzéke, akik polgári és katonai büntetőeljárás során az 1957. évi 34. törvényerejű rendelet 31. és 32. §-aiban meghatározott esetekben eljárhattak.) 1955 decemberében alakul meg újra a Zalaegerszegi Ügyvédi Kamara, kiválva a győri kamarából. Ekkor 44 tagja volt. 96 Ilyen ügyek voltak: 1. ha az eljárás népi demokratikus államrend és népköztársaság elleni cselekmény, mozgalom vagy szervezkedés (BHÖ 1. pont), ilyen bűntett elkövetésére irányuló előkészületi cselekmény stb. (BHÖ 8. pont), vagy a BHÖ 1. pontjában foglalt valamely bűntett feljelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának bűntette (BHÖ 9. pont), magyar állam területe elleni felségsértés bűntette (BHÖ 13-16. pont), lázadás bűntette (BHÖ 17-24. pont), fegyveres csapat tiltott szervezésének bűntette (BHÖ 25. pont), hazaárulás és kémkedés bűntette (BHÖ 35-47. pont), nemzetközi jó viszonyt sértő bűntett (BHÖ 49. pont), államtitok elleni bűntett (BHÖ 109. pont) miatt indult, továbbá 2. egyéb bűnügyben is, ha azt az állam érdekének megóvása különösen indokolta.