Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Munkások, parasztok, értelmiségiek - Az 1956-ot követő megtorlás társadalmi méretei - Németh László: A Zala megyei bíróságok ítélkezési gyakorlatának kialakulása és az ügyvédi védelem az „ellenforradalmi" bűncselekményekben

NÉMETH LÁSZLÓ A Zala megyei bíróságok ítélkezési gyakorlatának kialakulása és az ügyvédi védelem az „ellenforradalmi" bűncselekményekben Ha az úgynevezett ellenforradalmi bűncselekmények során kialakult korabeli ítélkezési gyakorlat rendszerváltás után született műveinek historiográfiáját nézzük, rögtőn szembeötlik az a kettősség, ami a jogász, jogtörténész, valamint a történész-levéltáros társadalmat e téma megközelítése, a források feltárása, azok feldolgozása kapcsán jellemzi. A gyakorló jogászok, büntetőbírák, valamint jogtörténész egyetemi tanárok műveit gyakran jellemzi - a korabeli anyagi és eljárási jogszabályok elemzése mellett - a téma társadalomtörténeti megközelítésének hiánya, könyveiknek - a dokumentumok zsúfoltsága okán - olvashatatlansága. A történeti kutatóintézetek, megyei, illetve országos közgyűjtemények sokszor futószalagon készülő forráskiadványain, tanulmánykötetein pedig gyakran látszik az évfordulós készültségből fakadó kapkodás, a kiérleltség hiánya, a történeti források válogatásának nem kellően megindokolt struktúrája és a jogtörténeti megközelítés iránti ambivalencia. * Kutatásaim során azt vizsgáltam, hogy milyen események, folyamatok befolyásolták a megyében folyó ítélkezést, volt-e a bíróságoknak mozgástere a minősítések, a büntetéskiszabás terén, s élt-e vele egyáltalán. Az ítélkezési gyakorlat bemutatását országos, illetve helyi politikai és igazságügyi szintek, s bűncselekmény-kategóriák szerint elemeztem a téma strukturáltabb megközelítése és befogadása miatt. I Mit értett a korabeli jogi szakirodalom „ellenforradalmi" jellegű bűncselekmények fogalma alatt? A szocialista büntetőjog-tudomány célja az volt, hogy nyíltan feltárja a bűncselekmények osztálytartalmát az úgynevezett politikai bűncselekmények tekintetében is. Minden olyan cselekményt, amely sértette vagy veszélyeztette a szocialista állam létét s azok vívmányait, szükségképpen ellenforradalmi támadásnak minősített, s a politikai bűncselekmények elnevezés tarthatatlanságát hangsúlyozva ezeket az ellenséges magatartásokat ellenforradalmi bűncselekményeknek minősítette.

1 Az „ellenforradalmi" bűncselekményeken belül az állam belső biztonsága elleni bűntettnek minősült minden, „ .. .az osztályellenség, illetve szövetségesei által, a néppel szembeni gyűlöletből elkövetett olyan magatartás, amelyek a 1 Dr. BARNA Péter: Az állam belső biztonsága elleni bűntették. Budapest, 1958,30. p.