Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Katonahalál - leszámolás a fegyveres testületek tagjaival - Horváth Miklós: A megtorlás méretei, iránya és módszerei a magyar honvédségnél az 1956-os forradalom és szabadságharc után

A „Forgószél" fedőnevű hadművelet véget ért. A forradalom egyik legfontosabb követelése - a szovjet csapatok Magyarországról történő kivonása - hosszú évtizedekig nem teljesülhetett. A forradalom alatt a Magyar Néphadsereg állományából - nem végleges adatok szerint - több mint 250 fő életét vesztette, és körülbelül 150-en megsebesültek. Tulipán Éva 233 meghalt személy - a többi elhunyttal kapcsolatos források szegényesek vagy ellentmondóak - adatait elemezve többek között megállapította, hogy az elesettek 8,38%-a a felkelőkkel, 21,9%-a magyar erőszakszervezetek valamelyikével vagy azonosíthatatlan ellenséggel, 16%-a szovjet csapatokkal folytatott tűzharcban vesztette életét.

2 A hadsereget ért megtorlás részeként értelmezhető, hogy a terjes katonai veszteség 62%-át a szovjet csapatoktól szenvedtük el. Az e témakörben folytatott kutatások témánkkal összefüggő fontos eredménye, hogy a katonák 46%-át (107 főt) - ebből csak november 4-én 64-et - a szovjet katonák végeztek ki, lőttek le.

3 Tisztogatások a Magyar Néphadseregben A harcok még be sem fejeződtek, amikor a szovjet csapatok által lefegyverzett és szétkergetett hadseregben a tisztogatások megkezdődtek. A politikai vezetés szándékai szerint a Tiszti Nyilatkozat aláírásának megkövetelése lett a hadsereg „megtisztításának" egyik módja és eszköze. A hadseregnek és így a karhatalomnak is

4 - csak azok a tisztek maradhattak, lehettek a tagjai, akik aláírták az Elnöki Tanács által 1956. november 10-én kibocsátott Tiszti Nyilatkozatot. Ebben a nyilatkozatban többek között az olvasható, hogy Magyarországon 1956 októberében „nagymértékű hazafias népmozgalom indult meg a szocialista demokrácia kiszélesítéséért, a Rákosi-Gerőklikk által elkövetett súlyos hibák kijavításáért, a nemzeti függetlenség és szuverenitás biztosításáért. Ezeknek a követeléseknek a jogosságát elismerem, ezeket magam is támogatom... A helyzet tisztázását nagymértékben megnehezítette a Nagy Imre-kormány gyengesége és határozatlansága. E politika következtében néphadseregünkben is meglazult a katonai fegyelem. Ezek után népünket az a súlyos veszély fenyegette, hogy az ellenforra2 A katonai veszteségek részletes elemzését lásd TULIPÁN Éva: A harcok magyar katonai veszteségei. In: HORVÁTH - TULIPÁN i. m. 85-98. p., valamint uő: A Magyar Néphadsereg 1956-os vesztesége. Hadtörténelmi Közlemények, 2006/3., 714-766. p. 3 HORVÁTH - TULIPÁN i. m. 89-90. p. 4 A belügyi és honvédségi állományból szerveződő karhatalom Budapesten és vidéken december elején kezdte meg a feladata - a forradalmi erők utóvédharcainak megtörése, a munkástanácsok tevékenységének korlátozása, a forradalom résztvevőivel szemben indított megtorlás - végrehajtását. Budapesten és több vidéki nagyvárosban, településen - Tatabányán, Salgótarjánban, Miskolcon, Pécsett, Gyomán, Zalaegerszegen, Egerben stb. - végrehajtott akcióik következtében a védtelen polgári lakosságból közel százan az életüket vesztették