Megtorlások évszázada. Politikai terror és erőszak a huszadik századi Magyarországon (Salgótarján–Budapest, 2008)

Katonahalál - leszámolás a fegyveres testületek tagjaival - Okváth Imre: Katonaperek a „Katpolon" belül. 1948-1953

- Pálffyn keresztül rendszeresen adott kémjelentéseket a jugoszláv hírszerzésnek a Katpol működéséről, majd a móri tüzérezredről."

12 Csonka György 1956. szeptember 21-én kegyelemmel szabadult, az említett vádpontok alól rehabilitálták.

13 2. KÉP: Csonka György ezredes Pálffy György munkatársának és közeli barátjának lenni még 1953-ban is börtönnel járó körülménynek számított a változás előtt álló Rákosi-rendszerben. Ezt bizonyítja dr. Vértes (Widder) Imre ezredesnek, a Hadtörténeti Levéltár parancsnokának a népi demokratikus államrend elleni összeesküvés gyanújával történő, 1953. február 5-ei letartóztatása. Az ezredes őrizetbe vételének alapja a kivégzett altábornagyhoz fűződő kivételes viszonya volt a Katpolon eltöltött évek alatt. Vértes a második világháborúban munkaszolgálatosként átszökött az oroszokhoz, majd a kijevi magyar partizániskola helyettes vezetője lett. 1945 tavaszán érkezett Magyarországra, és a Katpolra került a háborús bűnöket vizsgáló nyomozó csoport parancsnokaként. Emellett a kommunista párt egyik legfőbb szervezője volt az osztályon belül. Innentől datálódik speciális kapcsolata osztályvezetőjéhez, akivel munkaidőn túl is sok időt töltött: mindketten igen aktívan dolgoztak a volt úri és középosztály nőtagjainak „szerelmi kapcsolatok útján" történő beszervezésén. Ez természetesen kihatott Vértes karrierjére is, hiszen alig egy év alatt 12 Uo. 21. p. 13 A '60-as években a Zrínyi Katonai Kiadónál szerkesztőként dolgozott.