Hlavácsné Kérdő Katalin: Magyarország történeti helységnévtára 1773–1808. Nógrád megye II. (Salgótarján–Budapest, 2002)

Jegyzetek

45. Kiskürtöst Korabinszky nem hozza helységnévtárában, feltehetőleg azért, mert praediumnak ismeri és ezeket általában nem közli. Jogállása az NML 1788. évi összeírásában (ö) possessio, a népszámlálásban pagus. Ezért a mutatókban pag jelölést alkalmazunk és a térképmellékleten is így ábrázoljuk. Az esztergomi rk semat 1813 a településen 134 rk, 130 ev lakost említ. 46. Vályi meghatározása: „Nagy és Kis Maros. Mezőváros Hont Várm.", csak Nagymarosra vonatkozhat. Kismarost nem hozza külön, helységnévtárából kimaradt. Az esztergomi rk semat 1813 a településen 324 rk, 213 ref lakost említ. 47. Vályi együtt hozza Oroszi címszó alatt Divény-, Nagy- és Kisoroszit, lakosaikat „külömbféléknek" nevezi, közelebbi meghatározást nem ad: Orosz címszó alatt csak Kis Oroszt hozza jogállás nélkül, birtokosát is itt adja meg. Az esztergomi rk semat 1813 a településen 345 rk, 360 ref lakost említ. 48. Gr Balassa Pál és gr Zichy Ferenc az urbárium előzetes összeírásában szerepel. A vázsonkői Zichyek szeniorátusára Id. a 3. jegyzetet. 49. A vázsonkői Zichyek seniorátusára Id. a 3. jegyzetet. Az esztergomi rk semat 1813 a településen 450 rk, 6 ev lakost említ. 50. „B" forrásban nem szerepel a település, de „B*" felsorolja a possessiók között. Az esztergomi rk semat 1813 a településen 23 rk, 275 ev lakost említ. 51. „B" forrásban nem szerepel a település, de „B*" felsorolja a possessiók között. A váci rk semat 1813 a településen 527 rk, 657 akat lakost említ. 52. Lipszky helységnévtárában Nógrád vármegyében szerepel egy Cselöte nevű praedium, azonban térképén magát a pusztát Pest vármegye területén találjuk, melynek határait is ábrázolja. (Ld. ezen sorozat Pest-Pilis-Solt megye és a Kiskunság című kötetében 275. sorszám alatt.) Van azonban ettől K-re a megyehatáron egy másik Cselőte, melyet a „P" forrás allodiumával azonosítottunk, s amely az I. kat. felm. XIV 17 szelvényén is megtalálható. „B*" forrás szintén felsorol egy Cselőte nevű praediumot a puszták között, melyet a Kékkői járásba sorol. A váci rk semat 1813 a településen 25 rk lakost említ. 53. Az I. kat. felm. XIV 17 szelvényén nem tudtuk azonosítani. 54. A váci rk semat 1813 szerint Alsósáp filiája 190 rk, 680 akat, 12 izr lakossal. 55. Az esztergomi rk semat 1813 a településen 505 rk, 190 ev, 2 ref, 5 izr lakost említ. 56. Azonos lehet az I. kat. felm. XV 16 szelvényén a Nagyhalápból Bakóba vezető út nyugati oldalán lévő, ; „w h" feliratú házcsoporttal. Lokalizálása az 1871 -es átnézeti térkép alapján történt. Az esztergomi rk semat 1813 alelepülésen 5 rk lakost említ. 57. Az I. kat. felm. XV 16 szelvényén Mohorától nyugatra lévő két Scháfferey felirattal azonosítottuk. Ez megfelel a Spezialkarte G 6 szelvényén a „Szállások" feliratú házaknak. Az esztergomi rk semat 1813 a településen 24 rk, 6 ev, 2 izr lakost említ. 58. Az urbáriumból zárójelben közölt nevek az előzetes összeírásból származnak. A vázsonkői Zichyek szeniorátusára Id. a 3. jegyzetet. Az esztergomi rk semat 1813 a településen 90 rk, 612 ev lakost említ. 59. Az I. kat, felm. XV 13 szelvényén Kékkőtől délnyugatra, a Nagykürtösre vezető út és a megyehatár között ábrázolnak egy északkelet-délnyugat irányú másik utat. Ennek nyugati oldalán fekvő, három házból álló házcsoporttal azonosítottuk. „B*" forrás a bekebelezett puszták közt sorolja fel, mint ami Kékkőhöz tartozik. Ezzel szemben a népszámláláskor Nagykürtöshöz írták adatait. Mi is ez utóbbihoz soroltuk, már csak az 1871-es átnézeti térkép községhatára miatt is. Az esztergomi rk semat 1813 „Pesse" névalakban közli Kékkő filiájaként, 54 rk lakossal. 60. Az 1850-es összeírás szerint vásári privilégiumát VI. Károlytól kapta 1720. március 17-én, melynek másolatát közli az irat. 1850-ben a vasárnapok sorából hiányzik az Aldozócsütörtökre eső. Az esztergomi rk semat 1813 a településen 1771 rk, 53 ev lakost említ. 61. Az I. kat. felm. XIV 15, szelvényén Pataktól északkeletre „W H: Sosut" feliratú hellyel azonosítottuk. Az esztergomi rk semat 1813 a településen 9 rk lakost említ. Sósút nevét a Sós úti dűlő földrajzi név őrizte Nagyoroszi északkeleti határában (M fnt 1980). 62. A rendelkezésünkre álló források alapján nem tudtuk azonosítani, Lipszky sem ábrázolja térképén. Galgóczy Károly monográfiájában (Galgóczy 116. p.), mint Váchoz tartozó pusztát említi. A hegy megtalálható az I. kat. felm. XIV 17 szelvényén („Na-Szal od: Saalberg"). 63. Vályi helységnévtárában hoz egy Strazin névalakot is külön címszó alatt, közelebbi meghatározás nélkül. A Tabella Locorum szerint az Esztergomi Érsekséghez tartozott. „P" és „p" forrásokban csak Kissztraczin szerepel. Vályi szerint lakosai „katolikusok és másfélék". Az esztergomi rk semat 1813 és 1815 szerint Szklabonya filiája. 1813-ban 18 rk, 360 ev lakosa volt.