Hlavácsné Kérdő Katalin: Magyarország történeti helységnévtára 1773–1808. Nógrád megye II. (Salgótarján–Budapest, 2002)

Jegyzetek

255. Andrásfalva név szerint nem szerepel az I. kat. felm. XVI115 szelvényén, de a Spezialkarte H 5 szelvénye alapján azonosítható a Kispálfalváról Salgótarjánba vezető útból, Kispálfalvánál Lucin felé elágazó út déli oldalán ábrázolt négy házzal. A rozsnyói rk semat 1813 a településen 157 rk lakost említ. 256. Az I. kat. felm. XVII 15 szelvényén a „Golscha vei Gotsa" feliratú házcsoporttal azonosítottuk. Lokalizálása a Spezialkarte H 5 szelvénye és az 1871-es térkép (Nm át) alapján történt. „B" forrás szerint Gyürky István, Ferenc és Gábor közösen és oszthatatlanul birtokolnak. A rozsnyói rk semat 1813 a településen 75 rk lakost említ. 257. Vályi „Baglyas Allya" ós „Boglásallya" címszó alatt hozza helységnévtárában. Az utóbbiban leírása, hogy a Karáncs hegye mellett fekszik tévedés. Másik hasonló nevű falu nincs Nógrádban. A rozsnyói rk semat 1813 a településen 480 rk lakost említ. 258. „B" forrásban nem szerepel a település, csupán „B*" sorolja fel a possessiók között. Vályi név szerint két szőlőhegyét említi Somon és Kászonyon, egy mérföldnyire. A rozsnyói rk semat 1813 szerint mater 558 rk lakost említ. 259. „B" forrásban nem szerepel a település, csupán „B*" sorolja fel a possessiók között. A rozsnyói rk semat 1813 a településen 39 rk lakost említ. 260. „B" forrásban nem szerepel a település, csupán „B*" sorolja fel a possessiók között. A rozsnyói rk semat 1813 szerint Berzence filiája, 12 rk lakossal. 261. A rozsnyói rk semat 1813 a településen 307 rk lakost említ. 262. A rozsnyói rk semat 1813 a településen 502 rk lakost említ. 263. A rozsnyói rk semat 1813 a településen 812 rk lakost említ. 264. Az I. kat. felm. XVIII 13 szelvényén nem tudtuk azonosítani, lokalizálása a Spezialkarte H 5 szelvénye és az 1871-es térkép (Nm át) alapján történt. „B" forrásban nem szerepel a település, csupán „B*" sorolja fel a praediumok között. A rozsnyói rk semat 1813 szerint Zabar filiája, 13 rk lakossal. 265. „B" forrásban nem szerepel a település, csupán „B*" sorolja fel a praediumok között. Az rk sematizmusokban nem szerepel. 266. A rozsnyói rk semat 1813 a településen 496 rk lakost említ. 267. Az I. kat. felm. XVI114 szelvényén nem tudtuk azonosítani. 268. A népszámlálás összevont adatai alapján Terbelédhez tartozott. Adattári besorolása Csákányházához a területi összetartozás elve alapján történt, mivel az 1871-es térképen (Nm át) ennek határain belül fekszik. Az I. kat. felm. XVII 13 szelvényén, Lipszky térképén, a MOL KM térképen és az 1871-es térképen (Nm át) is csak egy Rátkapuszta szerepel. Forrásaink közül egyedül „B" hoz kétféle (Pusztarátka, Felsőrátka) elnevezést, ami több Rátka puszta létére enged következtetni. Ezek azonosítása azonban az írott forrásokkal kétséges, ezért nem választottuk külön sem az adattárban, sem a térképmellékleten. Megjegyezzük azonban, hogy a Spezialkarte H 5 szelvényén több Rátka is szerepel, „Felső-, Kis- és Alsó Rátka". Ezek közül „Kis Rátka" fekvésé felel meg leginkább a fent említett térképek Rátka pusztájának, a többi inkább egy-egy magányos ház. A későbbiek során, 1911-ben Csákányházáhöz tartozott Alsóés Felsőrátkapuszta (Nm thnt 135. p.). „B" forrás 14.h. sorszám alatt tévesen possessiónak nevezi. Mindkét birtokost részbirtokosként említi, ugyanakkor br Mednyánszky Teréziát egyértelműen, mint Felsőrátka birtokosát nevezi meg (77.f. sorszámon). Azt, hogy a másik birtokos Pusztarátka néven Alsó-, vagy Felsőrátkát birtokolta-e, a források alapján nem tudtuk eldönteni. „P" forrás az egyedül álló házak között említi, de csak evangélikusok lakják (24 fő). A rozsnyói rk semat 1813-14 szerint Fülek filiája, rk lélek nélkül, tehát még akkor sem voltak katolikus lakosai. 269. „B" forrás szerint oszthatatlanul birtokolta a Huszár család és Szentiványi Ferenc. A rozsnyói rk semat 1813 a településen 12 rk lakost említ. 270. Az 1850-es összeírás (vá) szerint az országos vásár tartásának privilégiumát II. Józseftől kapta gr Berchtold Antal és a többi közbirtokos, akik II. Leopoldtól hetivásár jogot is nyertek, de ez utóbbiak megszűntek. 1850ben vásárnapjai egyeznek az adattárban közöltekkel, azzal a megjegyzéssel, hogy kétnaposak lettek. Az adattárban közölt napot megelőző nap marha-, a második vásárnap kirakodóvásár. A rozsnyói rk semat 1813 a településen 1549 rk lakost említ. 271. Az I. kat. felm. XVII 13-as szelvényén nem tudtuk azonosítani. A település csak Lipszky 1806-os térképén szerepel, átszerkesztése az 1871-es térképre (Nm át) innen történt. Az rk sematizmusokban nem szerepel.