Hlavácsné Kérdő Katalin: Magyarország történeti helységnévtára 1773–1808. Nógrád megye II. (Salgótarján–Budapest, 2002)

Jegyzetek

Az rk sematizmusok adatait ld. a 225. jegyzetben. 227. „B" forrásban nem szerepel a település, csupán „B*" sorolja fel a possessiók között. A váci rk semat 1813 a településen 396 rk, 18 akat lakost említ. 228. A Tabella Locorum sorszáma és a népszámlálás összevont adatai alapján Becskéhez tartozott. Adattári besorolása Szandakérhez a területi összetartozás elve alapján történt, mivel az 1871-es térképen (Nm át) ennek határain belül fekszik., „B" forrásban nem szerepel a település, csupán „B*" sorolja fel a praediumok között. „,*• A váci rk semat 1813 a településen 110 rk, 37 akat, 6 izr lakost említ. 229. A váci rk semat 1813 a településen 655 rk lakost említ. 230. „B" forrásban nem szerepel a település, csupán „B*" sorolja fel az oppidumok között. Az 1850-es összeírás a vásári privilégiumra vonatkozóan a következőket tartalmazza: az országos vásárokra vonatkozó privilégium feltehetőleg gr Forgách levéltárában van, de állítólagosán az országos vásárok szabadalmát gr Koháry István birtokolja. A hetivásárok privilégiumát 1822-ben gr Forgách József kapta meg. 1850-ben az adattárban közölt vásárok közül nem tartják a május 8-át, új vásárnapok: június 13. (páduai Szt. Antal); július 15. (Apostolok oszlása napja); november 25. (Szt. Katalin). Az esztergomi rk semat 1813 a településen 2500 rk, 35 ev, 600 izr lakost említ. 231. A rendelkezésünkre álló források alapján nem tudtuk azonosítni. A Spezialkarte szelvényén számos egyedül álló ház található. Elképzelhető, hogy azonos a „B" forrás által megnevezett Kápras diyerticulummal, de ez nem bizonyítható (vő. a 233. jegyzettel). . Az esztergomi rk semat 1813 és 1815-ben sem szerepel. 232. Lokalizálása a Spezialkarte G 5 szelvénye és az 1871-es térkép (Nm át) alapján történt. Az I. kat. felm. XV 15 szelvényén nem tudtuk azonosítani. .., Az esztergomi rk semat 1813 a településen 20 rk lakost említ. u , 233. „B" forrás Farkasalmás praediummal együtt hozza, mint diverticulumot („Farkas Almás cum diverticulo Kápras"). Lokalizálása a Spezialkarte G 5 szelvénye alapján történt. Az I. kat. felm. XVI 15 szelvényén a Szécsénytől délnyugatra lévő „Scháfferey" feliratú két házzal azonosítható. Az rk sematizmusokban nem szerepel. Kápras nevét a Káprás alja, Káprási-erdő, Káprás-tető földrajzi nevek őrizték Szécsény területén (M fnt 1980). 234. A település Vályi helységnévtárában nem szerepel. A váci rk semat 1813 a településen 440 rk, 162 akat, 10 izr lakost említ. 235. Urbáriuma nem maradt fenn, a birtokosok nevét Borovszky monográfiájából (Borovszky 125. p.) vettük át. Az 1850-es összeírás szerint vásári jogát 1829-ben kapta, privilégiumát a Gyarmati Levéltárban őrzik. 1850-ben vásárnapjai: február 24. (Mátyás), május 12. (Pongrác), szeptember 8. (Kisboldogasszony), november 24. (Katalin előtti nap). A váci rk semat 1813 a településen 102 rk, 792 akat 18 izr lakost említ. 236. Lipszky helységnévtárában tévesen szerepel, mint praedium Komárom megyében, ugyanakkor a térképszelvény száma nógrádi, s a térképen pagus jellel van jelölve. így az általa közölt névalakot felvettük az adattárba. Korabinszkynél piktogram jelöli a tégla, szén és mészégetőt. Borovszky Sámuel monográfiájában (Borovszky 81-82. p.) egyértelműen mészégetőről ír. A váci rk semat 1813 a településen 1090 rk, 11 akat, 9 izr lakost említ. 237. Az I. kat. felm. XV116 szelvényén „Nádast m: h" felirattal és a mellette lévő három házzal azonosítottuk. A térképmásolaton másik házcsoportot nem tudtunk kivenni. A Spezialkarte G 6 szelvényén ezzel szemben kivehető két házcsoport. „P" „B" „L" források, valamint a népszámlálás forrásközlése csak egy Nádasdot ismernek, ezeket a névalakokat Alsónádasdhoz soroltuk. Vályi két címszó alatt közli, „Nádas" címszó alatt pusztának nevezi. A váci rk semat 1813 Alsónádasdon 37 rk, 1 akat; Felsőnádasdon 20 rk lakost említ. 238. Az I. kat. felm. XVI 16 szelvényén a „Szentfalu m:h" felirattal azonosítottuk. A színes másolaton „Schontfalu mh vei Szentfalu" felirat olvasható. Lokalizálása a Spezialkarte H 6 szelvénye és az 1871es térkép (Nm át) alapján történt. A Malatinszky családról csak annyit tudunk, hogy később, a 19. században Nógrád vármegyében birtokoltak (ld. Nagy VII. 277-278. p.). A váci rk semat 1813 külön hozza Alsó- és Felső Csontfalvát. Az előbbiben 7 rk, az utóbbiban 10 rk, 1 akat lakost említ. 239. Ld. a 237. jegyzetet. A váci rk semat 1813 Felsőnádasdon 20 rk lakost említ.