Hlavácsné Kérdő Katalin: Magyarország történeti helységnévtára 1773–1808. Nógrád megye I. (Budapest-Salgótarján, 2002)

Előszó a „Magyarország történeti helységnévtára Nógrád megye (1773-1808)" című kötethez

mely felekezet jelenlétére következtethetünk a 18. századi összeírások alapján. Amennyiben a felekezetre vonatkozóan megjegyzés található a jegyzetben, arra a település neve utáni + utal. Az evangélikus mutató felépítése azonos a reformátuséval. Ha nem egyértelmű, hogy honnan származik az adat (a Bányai Evangélikus Egyházkerület esetében néhány település csak az egyik forrásban fordul elő), megadjuk a forrást. A materek kiemelésénél a teljesebb, a Tiszáninneni Egyházkerület adatait is tartalmazó „A" forrást tekintettük mérvadónak. A település neve után + hívja fel a figyelmet arra, hogy a jegyzetben megjegyzés található a felekezetre vonatkozóan. A Pfarrtopographie evangélikusokra vonatkoztatható néhány adatát a lábjegyzetekben közöljük. Birtokosmutatók A korábbi kötetek gyakorlatának megfelelően (a birtokosok neve szerint) készített mutató kötetünkben a Birtokosmutató I. nevet viseli. A compossessorok jelölésére itt nem volt lehetőség, hiszen az azonos nevű birtokos egyrészt nem feltétlenül azonos személy, másrészt nincs forrásjelölés, amiből egyértelmű lenne, hogy az adat melyik forrásból származik. Ez alól felment minket az adattár és a Birtokosmutató II., melyekben ezt feltüntettük. A korábbi kötetek birtokosmutatója mellett hasznosnak ítéltük egy más szempontú mutató (Birtokosmutató II.) összeállítását is. Ez a települések ábécérendjében, a horizontálisan időrendbe állított források segítségével érzékletesen mutatja a birtoklás időbeli változásait, illetve az egy-egy családon belüli folyamatosságot. Lehetőséget ad a források tévedéseinek, pontatlanságainak kiszűrésére. Az urbárium adatainak (jobbágy- és zsellér családfők száma, összes telkek száma) beépítése - melynek közlésére technikai okokból csak itt volt mód - teszi lehetővé a kutató számára, hogy a birtoklás tényén túl a birtok nagyságáról is tájékozódni tudjon, legalább egy időpontban. Felvettük a forrásokban zárójelben megadott birtokosok neveit is (Id. itt az Urbárium c. fejezetet). A birtokos neve utáni * a compossessor megjegyzésre utal. Amenynyiben a birtokos azért ismeretlen, mert a település sem szerepel a forrásban a - jelölést (nemleges adat) alkalmaztuk. Postaállomás-, sóhivatal-, E néhány adat a kötetben olyan szétszórtan található meg, hogy mutatóvásármutató ban való összehozásukat szükségesnek tartottuk. Jegyzetek A képzett névformához - a Bevezetésben jelzett módon - jegyzetek kapcsolódhatnak. A közigazgatási hovatartozás, a területi besorolás problémáival, illetve változásaival kezdődnek, majd a lokalizációra vonatkozó megjegyzésekkel, az I. katonai felmérés adataival folytatódnak. Az észrevételek ezután az adattár sorrendjét követik úgy, hogy azok rovatonként új bekezdésben olvashatók. Utánuk a római katolikus sematizmusok adatai következnek. Itt nem csupán a római katolikusok lélekszámát adjuk meg, mely a kötetben máshol nem szerepel, hanem - az összehasonlítás megkönnyítésére - a többi felekezetét is megismételjük. A megszűnt települések földrajzi nevekben továbbélő névalakjaihoz fűzött észrevételek zárják a megjegyzések sorát. Az utolsó (463.) jegyzetben felsoroljuk a Vályi által Nógrád vármegyébe sorolt azon településeket, melyeket nem tudtunk azonosítani. * * *