Hlavácsné Kérdő Katalin: Magyarország történeti helységnévtára 1773–1808. Nógrád megye I. (Budapest-Salgótarján, 2002)

Előszó a „Magyarország történeti helységnévtára Nógrád megye (1773-1808)" című kötethez

Ugyanezt az elvet követtük a többi, a községhatár szempontjából problémás puszta esetében is. A források eltérő adataira a jegyzetekben hívjuk fel a figyelmet. A Bevezetésben felsorolt forrásanyag ismertetéséhez Nógrád vármegyére vonatkozóan az alábbi kiegészítések szükségesek. Urbárium (u) Mária Terézia 1767-ben megjelent úrbéri rendelete nyomán, melynek célja a parasztság úrbéri terheinek szabályozása volt, megindult az országosan egységes kérdőív, az úgynevezett Kilenc Pont, majd a tabellák kitöltése. Erre a munkára Nógrád vármegye esetében 1770-71 -ben került sor. A történeti szempontból igen gazdag forrásból csupán néhány, a birtoklás szempontjából - - fontos adatot használtunk fel, ezek közlését azonban feltétlenül szükségesnek tartottuk. A gazdag birtokos-névanyag beépítése az adattár 5. rovatába mindenképpen indokolt. Hasznosnak ítéltük, hogy a telkek, valamint a jobbágyok és zsellérek számának összesített adatait közöljük, bár tudjuk, hogy csak az úrbéresek kerültek be az összeírásba. Ennek ellenére ezek a számadatok, melyek technikai okokból szerepelnek csak a Birtokosmutató II.-ben, lehetőséget adnak a birtoklás településen belüli arányának érzékeltetésére.

5 Az urbárium a birtokosok esetében van amikor az uradalmat adja meg, alatta zárójelben közölve egy nevet, vagy fordítva. Ezekben az esetekben a forrásnak megfelelően mindkettőt közöljük. A forrás jelzete: NML IV. 1. j. Urbarialia 1-9. doboz, illetve MOL Helytartótanácsi Levéltár Dep. Urbariale (C 59) Tabelles Urbariales. Jelölése az adattárban: u Birtokos összeírások A MOL Helytartótanácsi Levéltárból hiányzó 1787-es birtokos-összeírás (b, B, B*> (b) fennmaradt a Nógrád Megyei Levéltárban. A praediumok birtokosainak felsorolását sajnos csak a Kékkői járás esetében tartalmazza az irat. A forrás jelzete: Nógrád megye II. József-féle közigazgatási iratai. NML IV. 5.1. doboz N°. 79. (1787) Jelölése az adattárban: b Nógrád megye esetében a MOL Curiai Levéltár Tabula Provinciális (O 64) birtokos-összeírása

6 (1789) (jelölése: B) külön említést érdemel, bár a Bevezetőben már ismertetésre került. A forrás a birtokos nevén kívül a birtoklás módjának, jogcímének számtalan változatát közli. A Divényi Uradalom esetében nem csak azt adja meg, hogy a vázsonkői Zichyek szeniorátusa, hanem megnevezi a szeniort, gr Zichy Zsigmondot, és az uradalmat ténylegesen vezető gr Zichy Ferencet is. Vannak akik közösen és oszthatatlanul (in statu communi et indiviso) birtokolnak, vannak akiket csak a megjegyzésben sorol fel compossessorként. Ugyanakkor azt is megemlíti, ha valaki emellett egyénileg, külön is birtokos. Gyakran megadja a rokoni kapcsolatot, apát a fiaival és lányával, esetleg hogy gyámként birtokol valaki, vagy mint idősebb fivér az egész család nevében. Ezekben az esetekben nehéz lenne eldönteni, hogy a közös birtoklás különböző módon kifejezett formái közül melyek lennének összevonhatók a közbirtokosság fogalmába, ezért az adatokat a forrásnak megfelelően közöljük. Az adattárban a személynév utáni * jelzi a „B" forrás compossessor bejegyzését, a többi megjegyzést a jegyzetekben közöljük. A Zichyek birtoklásával kapcsolatosan arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy amikor a „b" összeírás gr Zichy Ferencet nevezi meg birtokosnak, feltehetően téved. A jegyzetekben erre utalás történik, de az adattárban és a mutatókban a forrásnak megfelelően közöljük az adatot. A „B" forrás kiegészítésére használtuk azt az összeírást, melyet Nógrád megye 1788-ban állított össze a provinciális tábla számára. Gyakorlatilag a A számadatokat a készülő urbárium kötet kéziratából vettük át, ezúton mondunk köszönetet dr. Buzási Jánosnak, amiért rendelkezésünkre bocsátotta. Az adatokat, elsősorban a birtokosok nevét, a forrásban ellenőriztük. Nógrád vármegye a 4. csomó.