A Nógrád Megyei Levéltár tanácsköztársasági iratai. repertórium (Salgótarján, 1979)
Bevezető
BKY2ZHŐ A megyarors rági levéltárak első leben 1959-ben adtak tájékoztatást a Magyar Tanácsköztársaság még fellelhető Írásos forrásanyagáról. Az azóta eltelt húsz év alatt újabb iratok előkerülése, a meglévő iratokban végzett eleaző-feltáró unka eredményeképpen számos ÚJ olyan iratnak Jutottak a birtokába, vagy jöttek a tudomására a levéltárak, melyek a nagyjelentőségű történeti korszak képének a megrajzolását a korábbiaknál még Jobban lehetővé teszik. A Hógrád megyei Levéltár az említett 1959. évi tájékoztató megjelenése idején még nem működött önállóan, hanem közös igazgatás alatt állott a Pest megyei Levéltárral. Ez a körülmény is magyarázza bizonyos fokig, hogy a Hógrád megyei Levéltár 1919-ee iratainak feltárása még olyan mértékben sem volt teljesnek mondható, mint a többi megyei levéltárakban. Ez a körülmény, valamint az, hogy a Hógrád megyei tanácsköztársasági anyag viszonylag kis mennyiségű, tulajdonképpen csak töredék-anyag, indokolttá teszi, hogy most, a 60. évforduló alkalmával a lehetőségek szerinti teljes képet adjunk ilyen Jellegű iratainkról, mégpedig nemcsak általános összefoglaló tájékoztató formájában, mint az 1959-es volt, hanem egy analitikus Jellegű segédlet keretei között. Levéltárunk tanácsköztársasági iratanyagának általános Jellemzéseként mindenekelőtt el kell mondanunk, hogy tulajdonképpen nincs közte olyan anyag, mely önálló fonóként volna kezelhető: valamennyi meglévő iratanyag beépül a korszakot megelőző és azt követő közigazgatási szervek iratai közé /ahogyan azt levéltári szakkifejezéssel mondani szoktuk, a tanács- köztársaság helyi szerveinek iratai a polgári kori szervek re- gisztraturájában találhatók/. Ez a magyarázata annak többek között, hogy a bemutatott iratoknak sehol sem 1-el kezdődik az iktatószámú, de a jegyzőkönyvek esetében /ahol az első ülésnél általában újra kezdik számozni a tárgysorozati ponto— hat/ is az a helyzet,hogy egyik sem önálló kötetben találha-
