A Nógrád Megyei Levéltár tanácsköztársasági iratai. repertórium (Salgótarján, 1979)
I. A Tanácsköztársaság Nógrád megyei helyi szerveinek iratai
- 9 NÓGRÁD VÁRMEGYE INTÉZŐBIZOTTSÁGÁRAK, ILLETVE DIREKTÓRIUMÁNAK IRATAI Iktatókönyv x k{3tet /Lelőhelye: Nógrád vármegye főispánjának 1919. évi iktatókönyve, 498-839. iktatószámok/ Az iktatókönyv a polgári demokratikus forradalom idején működő főispéni kormánybiztosi hivatal tevékenysége során jött létre. A proletárforradalom győzelme után a főispáni jogkört a megyei munkás-.katona- és földmives tanács intézőbizottsága, illetve annak direktóriuma vette át. Ezt a tényt az ikta- tókönyv 539. számú, március 26-án kelt bejegyzése rögzíti. A Nógrád vármegyei direktórium az iktatókönyvet sajátjaként használta egészen április 13-áig, amikor a tanácsrendszer már az egész országban, s igy a megye területén is teljesen kiépült. Az iktatókönyvi bejegyzések között március 23-án jelenik meg az első olyan bejegyzés, amely a proletárdiktatúra szerveinek intézkedésére utal. Jellemzi azonban a helyzet tisztázatlanságát, hogy egészen április 13-áig előfordul az iktatókönyvben a megyei alispán! hivatal és a járási főszolgabírói hivatalok elnevezése, annak ellenére, hogy ekkor már működtek a tanácsok és azok intézőbizottságai. E körülmény maradéktalan tisztázása az iratok hiányában aligha remélhető. Az iktatókönyv azonban igy, iratok nélkül is sok értékes adatot tartalmaz és sok jellemző adalékkal járulhat hozzá a megyei intézőbizottság illetve direktórium tevékenységének megrajzolásához. Az iktatókönyvi bejegyzések közül az említett 539. számig csak a korra jellemzőket emeltük ki, a direktórium hatalomátvételére vonatkozó bejegyzés után viszont valamennyit felsoroltuk azzal a megszorítással, hogy az átlagos napi köz- igazgatási teendők közé sorolható tárgyakat csak egy-egy vezérszóval jelöltük meg. Tájékoztatásul megjegyezzük, hogy az iktatókönyvi bejegyzésekben a "város" vagy "helybeli" megjelölések Balassagyarmatot jelentik.
