Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)
JEGYZETEK
39 Nm. tört. 3.k. 23. 40 NEMES—KÁRSAI i.m. 305—306. 41 Uo. 309. 42 NH 1922. dec. 24. 43 NH 1921. febr. 13. 44 NH 1921. dec. 4. 4 &NH 1923. júl. 22. «NH 1919. okt. 26. 47 NH 1922. jan. 22. 48 HN 1921. jan. 30. A Területvédő liga alapító tagjai voltak: Bálás Barna, Büchler József, Brack Ignác, Bolgár Árpád, Buchwálder Árpád, báró Buttler Ervin, Bősz Emil, gróf Degenfeld Lajos, Deutsch Pál, Elfér Mór, Grünbaum Aladár, Herczfeld Frigyes, Hönich Henrik, Holló Dezső, Hoffmann Vilmos, Hoffmann Vilmosné, Heszki Lajos, özv. Jánossy Rezsőné, Kilián Ottó, Klein Andor, Klein Adolf, Kondor Ármin, Légrády Béla, Laszkorny Gyula, Márton József, gróf Mailáth Géza, Mocsáry Sándor, Negró Adolf, ifj. Pekáry István, Prónay Géza, Prónay Gézáné, Scitovszky Béla, Scheiber Miksa, gróf Teleki Tibor, báró Tornyay Schossberger Rezső, Vértes Andor, özv. Sváb Sándorné. 49 NH 1922. dec. 10. — 1920 márciusában alakult meg a Külföldi Magyarok Patronázs városi pártoló szervezete. Az alakuló gyűlésre városunkba érkezett Halász Béla és Kessler Ferenc, hogy a Patronázs világpropagandájának a város lakosságát megnyerje. A kiküldött megbízottak ismertették az intézmény célját, amelynek díszelnöke a kormányzó volt, elnökei pedig Návay Aladár miniszteri tanácsos, hajdani követségi attasé, Pékár Gyula és Gdesswein Sándor voltak. A Patronázs a Külügyminisztériummal szoros összeköttetésben állott. Irredenta tevékenységet fejtett ki anélkül azonban, hogy irredenta céljait hangoztatta volna. Tevékenységi köréhez tartozott a külföldön élő magyarok között a kapcsolat tartása, az egész világon Patronázsok felállításával a magyar érdekek megőrzése, a magyarellenes propagandát ellensúlyozni, „a külföldre szökött hazafiatlan elemek aknamunkáját figyelemmel kísérni és leszerelni". Feladata volt külföldön magyar iskolák felállítása és jótékonysági akciók lebonyolítása. A balassagyarmati gyűlésen elsőként Huszár Aladár főispán lépett be a szervezet pártoló tagjai sorába. A balassagyarmati Skarabeusz asztaltársaság 1923. május 6-án alakult meg újból. Célját a következőkben határozták meg: „Tiszta erkölcsi körben elszórakozni, az önhibájukon kívül nélkülöző embertársakat erkölcsüeg és anyagilag a lehetőséghez képest támogatni, erkölcsnemesítő, ismeretterjesztő, tudományos felolvasásokat, hazafias beszédeket, hazafias ünnepélyeket kebelében, esetleg vendégek jelenlétében is tartani. Az asztaltársaságnak titkos céljai nincsenek, politikával nem foglalkozik." Az alapító tagok: Molnár János elnök, Kapós István alelnök, Rab Lajos főjegyző, Lotharidesz Mihály jegyző, Tóth István pénztárnok, Pethő Gyula ellenőr, dr. Kossaczky Árpád ügyész; választmányi tagok: Völgyi A. István, Polatsek Rezső, Ébenführer Lajos, Albert Mihály, Schumann Rezső, Augusztin István, Gazdik Gyula, Lipták András, Selepecz Jenő, Horváthy Zoltán, Rósa Adolf, Soóry Mihály; választmányi póttagok: Bárány István, Szabó Ferenc; számvizsgáló bizottsági tagok: Balázsik Károly, Kardos Gyula, Balázs János; véglegesen alapító tagok: Berkó Gyula, Budai Plichta Barna, Lotharidesz Mihály. M Nm. tört. 3. k. 23—24. 51 NEMES—KÁRSAI i.m. 176.
