Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)
JEGYZETEK
41 BOROVSZKY 553—554. 42 Már a lap első számában a következőket olvashatjuk: „A kormánypart s a politikai rendszer demoralizáló hatása mételyezi meg a jókat s teszi kishitűekké a csüggedőket. A hatalmon levőktől való félelem miatt az ellenzéki szelleműek is a kormányra szavaznak." A Nógrádi Ellenzék 1888. évi 4. száma Hazaárulók, feleljetek! című vezércikkében a választási visszaélésekkel s az eredmény meghamisításával kapcsolatban — amikor nem kaptak igazságot — az alábbi keserű szavakra fakadt: „ ... mentül magasabb helyen keresik az igazságot, annál hatalmasabb gazsággal találkoznak, az okmányhamisító választási elnök fölött mint védő angyal ott van a főispán és bíró felett a törvényhozó és miniszter. Tudják meg hát, hogy a gazembereké az erő és a hatalom mindenütt a földi világon, és Magyarország a gazság választott hazája." — NE 1888. 4. sz. — Uo. 1886. 1. sz. 43 NE 1888. 2. sz. — NE 1888. 5. sz. — NE 1888. 7. sz. 44 NHE 1896. 1. sz. — Uo. 1896. 2. sz. — Uo. 1896. 3. sz. — BOROVSZKY 557. 45 NHE 1896. 2. sz. 4 6 NHE 1896. jan. 23. — Uo. 1896. 14. sz. "NHE 1896. 5. sz. 48 NHE 1896. 7. sz., 11., 17., 31. sz. — NHE 1896. 40. sz. — NHE 1896. 38. sz. 49 NHE 1896, 17., 40. sz. 50 NHE 1896. 45. sz. 51 NHE 1898. 2. sz. 5 2 NHE 1896. 24. és 5. sz. — Uo. 1896. 29., 30. sz. — Uo. 1898. 21. sz. 53 NmL Bgy. kgy. jkv. 1868. 54 BOROVSZKY 715. 55 BOROVSZKY 174—175., 715. 56 BOROVSZKY 175—176. 57 NE 1886. 1. sz. — NLHH 1883. 35. sz. — Uo. 1893. 41. sz. — BOROVSZKY 203. — NmL Bgy. kgy. jkv. 1881. — NmL Nm. kgy. jkv.. 1869., 1879. 5 8 NHE 1898. 21. sz. — NmL Bgy. kgy. jkv. 1891. 59A Balassagyarmaton termelt fontosabb szőlőfajták a következők: ezerjó, mézesfehér, olaszrizling, sárfehér, zöldszilváni, kövidinka, muscat lunel, kadarka, oportói, burgundi, saszla, muskotály, tökszőlő, pirosdinka. A legjobb szőlők az Ipalyon túl a hegyoldalban, főleg az ún. Márton-hegyen voltak, amely a város legnépszerűbb kirándulóhelyeként szerepelt. A homokon telepített szőlők zöme a város délnyugati s nyugati határában volt. A balassagyarmati és környékbeli borok nemcsak a jelentős belső szükségletet elégítették ki, hanem a távolról jövő kereskedők is szívesen vásároltak itt nagyobb tételeket, főként a filoxéra pusztítása előtt. — BOROVSZKY 203—205. 60 NHE 1898. 11. sz. — NLHH 1899. 7. sz. — NmL Nm. kgy. jkv. 1884. 61 NmL Bgy. kgy. jkv. 1869. — Uo. 1892. — BOROVSZKY 715. 62 NLHH 1899. 4. sz. 63 A megyei gazdasági egyesület az állattenyésztés színvonalának javítása érdekében a kistenyésztőket díjazásokkal, állami díjak kiosztásával igyekezett ösztönözni és ingyen tenyészbaromfit osztott ki. Az állattenyésztés támogatására 1895ben Balassagyarmaton Állattenyésztési Felügyelőséget létesítettek. — NmL Bgy. kgy. jkv. 1884. — Uo. 1895. — BOROVSZKY 183. 64BELITZKY JÁNOS: Nógrád megye közgyűlése és sajtója a munkásság és parasztság helyzetéről és mozgalmáról 1867—1890 között. Salgótarján 1964. — NmL Bgy. kgy. jkv. — Uo. 1895.
