Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - III. A TÖRÖK KIŰZÉSÉTŐL A POLGÁRI FORRADALOMIG

kintették döntőnek — annyit kellett beszolgáltatnia, hogy mindig hátralékban volt. 1789 július végén — például — még mindig 69 kila búzával és 435 kila zabbal tartozott 1788. november l-ig visszamenőleg. Az elmaradást az 1789. évi termésből pótolták. Ebből azonban újabb nehézségek származtak, mert az 1789. november 1-től 1790. október 31-ig terjedő „katonai évre" a város — első részletként — 188 kila 38 itce búzát, 456 kila 28 itce zabot és 295 mázsa 80 font szénát volt köteles beszolgáltatni úgy, hogy „a zabnak és búzának fele mindjárt Vácra vátetődjön, a másik fele pedig itthon tartasson. A széna, 114 mázsa és 80 font híjával azonnal Szent-Endrére vitetni, szolgabíró uram különös levele által parancsoltatik."

100 A katonai szállítások miatt fontossá vált az előfogatok adásának ügye. 1790 januárjában szigorúan szabályozták, hogy kik és milyen hivatalos ügyben vehetnek igénybe „forspontot" a város bírájától. Nem hivatalos személyeknek alispáni vagy szolgabírói engedélyt kellett felmutatniuk, és nyugtájukon feltüntetniük, hogy hol és milyen ügyben jártak. Szükség volt erre, mert a főútvonal mentén fekvő városon nagy számmal haladtak át katonai alakulatok, amelyek személy- és teherszállításra vették igénybe a vonóállatokat. 1789. október 7-én Lembergből 23 szekéren 112 főből álló, és Nagyszombat felé távozó rokkant katonákat szállító osztag érkezett, amelynek kenyeret, „háló krajcárt" és „forspontot" személyenként 48 krajcárral nyugtázott a városi tanács. Az átvonuló katonaság ellátása csaknem minden esetben „felforgatta" a város közellátását. Így 1790 szeptemberében is, amikor a Ferenc főherceg nevét viselő ezred törzskara és trénje vonult át Balassagyarmaton. Nekik ugyanis nemcsak előfogat, hanem szállás és ellátás is kellett. Ilyenkor a városra kivetett vágómarha-kontingenst — ami 1788 nyarán 12 ökör volt — valószínűleg itt helyben vették igénybe.

101 Legkevesebb gondot okozhattak a városi tanácsnak a katonaszökevények körözésével kapcsolatos ügyek. A róluk készült listákat pontosan bevezették a jegyzőkönyvekbe, de egyetlen adatunk sincs arra nézve, hogy csak egyet is elfogtak volna közülük a városban annak ellenére, hogy ugyancsak szemmel tartatták az idegeneket az éjjeli őrökkel és más felvigyázókkal. A városi tanács különben igyekezett a háború érdekében a lakosság minden rétegét megmozgatni. Még a háború kezdetén elrendelték, hogy a misék és litániák, valamint a nem katolikus vallásúak istentiszteletei alatt „a háborús időben mondandó imádság" közben „a háborúiban szokásos collecta [adomány-] szedés megtétessen". Egyre több az olyan bejegyzés is, hogy a háború következtében sokat szenvedett bánsági lakosság részére adományokat kell gyűjteni.

102 Már a háború kezdetén számos, a kereskedelmet előmozdító rendelkezés látott napvilágot. Ezek közvetve a belterjesebb mezőgazdaság kialakítására is hatottak. A gabonát rostáitan kellett beszállítani a katonai magazinokba, a katonaság lovai számára tiszta istállókat kellett átadni, hogy állatbetegségek ne üssék fel a fejüket. Annak előmozdítására, hogy a hadsereg számára „kereskedések okáért" minél többen hozzanak jó minőségű szarvasmarhákat, lovakat, lisztet, sót, zsírt, vajat, sajtot és más egyebet, elrendelték, hogy az ezeket szállítók és eladók az ország egész területén vámmentesen közlekedhetnek. Ezek az intézkedések nagyban hozzájárultak a város kereskedőinek és szekeres gazdáinak a gazdagodásához. A zsidók kereskedelmi és ipari tevékenységét előmozdító rendeletek mellett nagy jelentőségű az az intézkedés, hogy a görögök és rácok közül még azoknak is, akik „török jobbágyoknak", azaz török alattvalóknak tekintendők, „országunkban kereskedése és maradása szabadon tovább is megengetődik". Ez az 1788 elején hozott rendelkezés is elősegítette,