Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

JEGYZETEK

A Felvidéki Magyar Közlöny 1862—1863. években megjelent cikkeit s híreit olvasva megállapíthatjuk, hogy a balassagyarmati cikkírók helyesen látták s értékelték a bel- és külpolitikai eseményeket, és hogy hazafias érzés, haladó szelleme hatotta át őket. A Felvidéki Magyar Közlöny 1862. évi 3. száma az ország központi kormányzatáról s a megyék nehéz helyzetéről írva keserű szavakkal érinti az osztrák önkényuralmat: „Nekünk egész államéletünk egy századokig tartó óriás küzdés nemzeti létünkért a nemlét ellenében. Kormányunk egy folyvást támadó kültábor volt Szüntelen, melynek gyökerei nem a haza földjében rejlettek." — NmL Bgy. kgy. jkv. 1863. 35 FMK 1862. 1. sz. — Uo. 1862. 3. sz. — A helybeli újság cikkei is csak mellékesen, szövegközben egy-egy mondattal érintik az önkényuralmat, a nemzet politikai elnyomását s annak káros hatását. A Felvidéki Magyar Közlöny 1863. évi 17. számában például ezeket olvashatjuk: „Társaséletünk meglehetősen meddő, de ezzel tán így vannak országszerte..." Az, hogy a balassagyarmati lapban sem jelentek meg komolyabb támadások s bírálatok az elnyomó rendszer ellen, érthető, mert működött a cenzúra, felelősségre vonták a cikkírót, szerkesztőt, vagy betiltották a lapot. A főszolgabíró például írásban hatóságilag megintette Jeszenszky Danó szerkesztőt újság cikkeiént, pedig azokban csak az adóbehajtások drágaságát kifogásolta. A főszolgabíró a megintést azzal indokolta, hogy a cikkekben „a közcsend és a rend fenntartásával össze nem férő, a kedélyeket izgató alaptalan híreket egész kapzsisággal közölvén, ez által kormányellenes irányát tanúsította". Jeszenszky későbbi cikkei is igen világosan vázolták a külpolitikai helyzetet és azok hatását Bécsre, illetve a kiegyezés létrejöttének meggyorsítására. 1863-tól a kiegyezés lehetőségeire s az országgyűlés összehívására. — Nm. tört. 2. k. 22. 36 BOROVSZKY 545. 37 Nm. tört. 2. k. 27—40. 38 FMK 1862. 39 NmL Bgy. kgy. jkv. 1864. máj. 21. — FMK 1862. 11. sz. 40 NmL Bgy. kgy. jkv. 1863. 107. §. — FMK 1862. 8. sz. 41 NmL Bgy. jkv. 1863. 107. §. — Uo. 1864. ápr. 9. 42 FMK 1862. 2. sz. 43 A szőlőtermelés nagyságára utal a sok elnevezés: Csikmányi szőlők, Görög-hegy, Illési szőlők, Cseres, Fehér-hegy, Kis-hegy, Kóvári szőlők, Magos-hegy, Mártonhegy, Urbán-hegy, Üj szőlők, Szurdoki szőlők, Sibériai szőlők, Vinyitskai-hegy. 44 A helyi és környékbeli bortermelés fontosságára vallott, hogy Gyürky Antal, a jeles borász Borászati és Kertészeti Füzetek címen folyóiratot indított, melyet Kék László nyomdájában nyomtak. 45 NmL Bgy. kgy. jkv. 1849—1852. — Uo. 1863. 26. §. — FMK 1862. 1. sz. — Uo. 1862. 10. sz. — Uo. 1863. 21. sz. 46 A sárga- és görögdinnye termeléséről inkább őrhalom és Hugyag volt híres. "NmL Bgy. kgy. jkv. 1863. 28. §. 48 NmL Bgy. kgy. jkv. 1864. 49 Ebben a kimutatásban valószínűleg nem szerepelt néhány Balassagyarmaton is földdel rendelkező nagybirtokos állatállománya, mert az a szomszédos falvak határában levő majorokban és istállókban nyert elhelyezést. 50 Az állategészségügy javítása érdekében 1863-ban a balassagyarmati választmány felterjesztésben kérte, hogy a megye székhelyén állandó állatorvosi állást létesítsenek. Betöltésére a képzett Gál Lajost javasolták, akinek kinevezése meg is történt.