Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

JEGYZETEK

tassanak és hogy ezen fölvigyázók éjjel-nappal az utcákon őrt állván, a tüzet rögtön elolthassák." Ezen társulati akció azonban 1847-ben már megszűnt. 23SNmL Bgy. jkv. VI. 1843/419., 420., 422. 1843. aug. 17. — A városháza építésével kapcsolatban a fontosabb határozatok: 1843/425., 431—434., 436—439. 1843. aug. 25. — 455. 1843. szept. 2. — Szerződés Entz Mátyás kőműves- és Alik Ádám ácsmesterekkel: 458., 463. 1843. szept. 2. és 9. — Az új városháza alapkövébe ke­rült irat: 1843/675. 1843. dec. 16. — Történelmi visszapillantásokat tartalmazó be­széd az alapkő elhelyezésekor, 1843. dec, 21-én: 1844/13. 1844. jan. 5. — A város­háza elkészülte: 1844/596. 1844. nov. 30. — Az első tanácsülés az új városházán: 1844/634. 1844. dec. 14. — NME a Balassagyarmat címszó alatt. OL Balassa fol. 232. Balassagyarmat 1823. dec. 14. 239 NmL Bgy. jkv. VI. 1845/50. 1845. jan. 25. A két uradalomhoz intézett levél má­solata. 240 NmL Bgy. jkv. VII. 1846/893. 1846. nov. 28. és dec. 19. 241 OL Balassa fol. 325. Balassagyarmat 1847. máj. 15. Károlyi János alispán meg­hívója a máj. 29-i értekezletre. 242 Vasútvonalaink megnyitásának időpontjai: 1891. aug. 5. Ipolyság—Balassagyar­mat. — 1896. szept. 13. Aszód—Balassagyarmat. — 1896. dec. 1. Balassagyarmat— Losonc. Lásd: Technikai fejlődésünk története, 1867—1927. 2. kiad. Budapest 1929. 370—371., 375—382. — NmL Bgy. jkv. VII. 1847/237. 1847. ápr. 10. 243 A boszorkányokban való hiedelem ellen ekkor még nem léptek fel az egyházak és azért azt a népi vallásosság keretébe is bele sorolhatjuk, aminek számos egyéb vonatkozása is volt. SZUMOWSKI ULÁSZLÓ: Az orvostudomány törté­ténete bölcsészeti szempontból nézve. Budapest 1939. 217—256. 244 WAGNER (VÖLGYI) ISTVÁN: Balassagyarmat tanügyi viszonyainak ismerte­tése. NLHH 1887. febr. 6. Tanulmánya ez évben könyvalakban is megjelent. — HLB 116—117. — JESZENSZKY KÁLMÁN: A balassagyarmati római katolikus elemi fiúiskola vázlatos története. Balassagyarmat 1934. — Az ezekben a feldol­gozásokban 1725-ben tanítónak említett Krnyavi Mátyás és az 1734. évi Canonica visitatióban rector scolae Krsnyai Máté (Matheus és nem Mathias) személy­azonosságának lehetőségét feltételezhetjük. 245 NmL Bgy. jkv. I. 1788: 45/a. — NLS 21. — KÁLNAY i.m. 19—22. — NmL Bgy. j!kv. I. 1787: 19/a. — 1789: 80/a. — Arra nézve, hogy Balassagyarmaton ebben a katolikus jellegű iskolában mi volt a tanítás nyelve, semmi biztos támpontunk nincs. Az egyház ragaszkodott a gyermekek anyanyelvükön való oktatásához, Balassagyarmaton azonban magyar, szlovák és német anyanyelvűek éltek. A templomi prédikációkat is ezeken a nyelveken tartatták, három nyelvű iskolai oktatást azonban nem tételezhetünk fel. Lehetséges azonban a magyar és a szlovák nyelvű oktatás párhuzama, arnit az 1830-as években a magyar nyelvű váltott fel. 246 A latin nyelvű kiadott órarend a következő volt:

Next

/
Oldalképek
Tartalom