Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A MAI BALASSAGYARMAT

történetébe, hanem a közművesítés terén elért eredményekkel is. S ezek között van néhány olyan, amelynek híján már a század elején sem volt igazán város egy-egy település. Mindenekelőtt az ivóvízellátásra keU gondolnunk. Balassagyarmaton — a volt megyeszékhelyen — nem volt vízvezeték. A hatvanas évek elején kezdődő ilyen irányú munkálatok ugyancsak a harmadik 5 éves terv időszakában lettek aktuálisak. Az 1965-ben épült két víznyerő kút és a rá négy esztendőre épített víztorony már lehetővé teszik, hogy a 35-km-es vezetékhálózaton a város lakossága egészséges és bőséges ivóvízhez jusson. De nem volt Balassagyarmaton szennyvíztisztító telep sem. A szennyvíz az utcai csatornákba, illetve az Ipolyba ömlött. 1969-re elkészült a korszerű biológiai és mechanikai szennyvíztisztító a hozzácsatlakozó 8,4 km-es csatornával. Városunkban évszázados elmaradást kellett behozni a XX. század utolsó harmadában. A harmadik és negyedik 5 éves terv idején több mint 200 millió forintot kellett csupán közművesítésre fordítani. A város partmenti lakosságát állandóan veszélyeztették az Ipoly áradásai. 1966-ban megkezdődött és 1968-ban befejeződött a folyó szabályozása. A munkálatok során nagyarányú mederrendezés és védőgátépítés történt. A szabályozás jelentőségét akkor mérhetjük fel igazán, ha azokra a meg-megismétlődő árvizekre gondolunk, amelyek nemegyszer voltak tragédiák előidézői Balassagyarmat történetében. A szabályozási munkálatokkal párhuzamosan 1967-ben közös magyar—csehszlovák határátkelő állomás épült új átkelő híddal, hogy a megnövekedett határforgalom a mai követelmények szintjén bonyolódhassék le. A hatvanas évek fontos közművesítési feladata volt a város útjainak korszerűsítése, modernizálása. 1965 és 1970 között 10 km út készült el. Ezzel a szilárd burkolatú utak aránya 47 %-ról 61 %-ra emelkedett. Közben a városrendezési szempontokat figyelembe véve az új lakó- és ipartelepek kialakításának feltételeit is biztosítani kellett. „Az 1971. április 25-i választásokon a város dolgozó népe hitet tett a X. kongresszus határozatai mellett, és szorgosan munkálkodott azok tettekre váltása érdekében" — állapította meg 1973 januárjában Lombos Márton, a városi tanács elnöke. Városunkban a negyedik 5 éves terv időszaka a fokozatos kiteljesedés éveiként is jellemezhető. A hetvenes esztendők elején a városfejlesztés legfőbb célja Balassagyarmaton a harmadik 5 éves terv beruházásainak befejezése és az üzemek korszerűsítése. Ebben a tervidőszakban fejeződött be a Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyáregységének kiépítése. Megépült a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat új telephelye, s a Szabó ktsz új üzeme. Tovább folytatódott a Fémipari Vállalat (amely közben a Magyar Alumíniumipari Tröszt vállalata lett) építése, elkészült a Budapesti Finomkötöttárugyár új üzeme, a Kőbányai Porcelángyár balassagyarmati telepének új épülete, és megkezdődött az Ipoly Bútorgyár építkezése városunk nyugati ipartelepén. Tovább bővült, korszerűsödött a Húsipari Vállalat üzeme is. A harmadik 5 éves terv folyamán megalapozott és a hetvenes évek első felében továbbfejlesztett szocialista ipar most már újabb 2000 dolgozó számára biztosít munkalehetőséget városunkban. Nagyarányú változások tanúi vagyunk a mezőgazdaság területén is. 1974. november 30-án a balassagyarmati Palócföld Termelőszövetkezet egyesült a tőkeerősebb őrhalmi Hazafias Népfront Termelőszövetkezettel.