Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A MAI BALASSAGYARMAT

Földmérő Hivatal ugyancsak megyei feladatokat lát el. Megyei vállalatok még a Nógrád megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat, a Baromfikeltető Állomás, a Baromfiipari Országos Vállalat helyi kirendeltsége, a Vetőmagfelügyelőség, az Ipolyvidóki Erdőgazdaság és az Erdőfelügyelőség. Megmaradt és továbbfejlődött Balassagyarmat kereskedő városi jellege is. A kereskedelem az Ipolyon túli területek elkerülésével gyengült meg először, A határ menti helyzet még inkább éreztette hatását a felszabadulás után es az ötvenes évek „megmerevített" áruforgalma idején. A harmadik 5 éves terv időszakában fokozotosan felszámolódnak a hátrányok, s a város kereskedelme is új vonásokkal gazdagodik. Az iparosítás nemcsak Balassagyarmat lakossága számára teremtett munkaalkalmat, hanem a környező vidék számára is. Városunk így a korábbival össze sem hasonlítható életszínvonalú terület kereskedelmi centruma lett. A megnövekedett forgalom és a vásárlási igény szinte előírta a kereskedelmi hálózat korszerűsítését. Csak a harmadik 5 éves terv éveiben 15 millió forintot fektettek Balassagyarmat kereskedelmébe. A beruházások nyomán új élelmiszerboltok, pavilonok jöttek létre. 1968-ban városunkban született meg a megye első ABC áruháza. A korszerűsítés szempontjából sem elhanyagolható tény, hogy a Nógrád megyei Iparcikk és Kiskereskedelmi Vállalat székhelye ugyancsak Balassagyarmaton van. A kereskedelmi hálózat átszervezése és korszerűsítése a nagyobb egységek kialakítását követeli. Ennek jegyében alakult ki városunkban a hatvanas évek második felében a ruházati kisáruház, a papír- és játéküzlet, a női és férfi konfekcióbolt s bútorszalon. Mindez azt jelzi, hogy felszámolódóban van a Balassagyarmatra annyira jellemző szatócs szintű kereskedelem, s egy új, a ma követelményeihez igazodó szocialista kereskedelem van kibontakozóban. A korszerűsítés tudomásul veszi a jól bevált tradíciókat is. A kereskedelmi élet centruma változatlanul a városközpont, amely történelmileg egyúttal az üzleti forgalom központja is volt. Rekonstrukciója a kereskedelmi hálózat megújításával párhuzamosan történik. Megszűnőben van az a hátrány, amelyet a múlt század végén a vasútvonal hiánya, illetve később a gyengesége okozott. A határ menti helyzet is egyre kevésbé érezteti hatását, sőt mintha újabban inkább előnyt jelentene. Azzal, hogy a forgalom nagy részben az országutakon bonyolódik le, Balassagyarmat ismét bekerült az országos kereskedelem áramába. S ez különösen az ipar által előállított termékek szempontjából döntő fontosságú. A Balassagyarmaton gyártott iparcikkek ma már jól ismertek szerte az országban, sőt a nagyvilágban is, hiszen városunk üzemeiből mintegy 2 milliárd forint értékű termék kerül külföldi piacokra. Elmondhatjuk, hogy ma már a világ minden tájára exportálunk árut. A Bútorgyár a Német Demokratikus Köztársaságba, a Német Szövetségi Köztársaságba s Egyiptomba termel iparcikkeket. A Fémipari Vállalat Ausztriával, Csehszlovákiával, Lengyelországgal és a Német Szövetségi Köztársasággal áll gazdasági kapcsolatban. A Finomkötöttárugyár többek között Belgiumnak, a Német Szövetségi Köztársaságnak és a Szovjetuniónak szállít. A Kábelművek termékei eljutnak Kínába, Egyiptomba és Kenyába. A Porcelángyár Csehszlovákiának, Jugoszláviának, Lengyelországnak, a Német Szövetségi Köztársaságnak is termel. A Textilipari Vállalat exportja a Német Demokratikus Köztársaságba, a Német Szövetségi Köztársaságba, a Szovjetunióba és Japánba irányul.