Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)
A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - XI. A NÉPHATALOM MEGSZILÁRDULÁSA AZ ELLENFORRADALOM LEVERÉSE UTÁN. A SZOCIALISTA ÉPÍTÉS FELLENDÜLÉSE ÉS A SZOCIALIZMUS ALAPJAI LERAKÁSÁNAK BEFEJEZÉSE
ázer-, valamint élelmíszér-segéíy érkezett a kórház részére. 1947-ben a város a költségvetéséből 418 000 Ft-ot fordított az ágyak, textíliák és más felszerelések pótlására. Ezzel lehetővé vált, hogy a település és a több mint 100 000 főt számoló ,,vonzáskörzet" betegei számára megoldódjék a kórházi ápolás. 83 1948-ban a kórház igazgatósága már rekonstrukciós munkával is foglalkozott, amelynek eredményeként 20 ágyas csecsemő- és gyermekosztályt, valamint a szülészeti osztályon újszülött szobát hoztak létre. 84 A kórház rendelőintézete ideiglenesen az egészségházban és még egy másik épületben működött. Noha az egészségház és a rendelőintézet fejlesztésére szinte minden évben nagyobb összeget fordítottak, a szóban forgó intézményekben még nem lehetett korszerű megelőző és gyógyító munkát végezni. 85 Éppen ezért a város vezetősége úgy döntött, hogy „toldozgatás" helyett egy új renddőintézet megépítését kezdeményezi. A város a felszabadulás pillanatától szorgalmazta a megüresedett, illetőleg hiányzó orvosi, gyógyszerészi és egészségügyi dolgozói helyek betöltését. A háború után ugyanis mindössze 7 orvos maradt Balassagyarmaton, s ebből négyen dolgoztak a kórházban. Csak nagy erőfeszítések árán sikerült 1948-ra — 18 orvossal — a háború előtti szintet újra elérni. 86 Ezután azonban már rohamosan növekedett a városban és ezen belül a kórházban az orvosok száma. 1962-ben 78 orvos dolgozott Balassagyarmaton. A fentebbiek tekintetében bekövetkezett fejlődés azon is lemérhető, hogy 1934-ben 100 ágyra 2,3, 1952-ben 3,6, 1959-ben 4,9, 1960-ban pedig már 5 orvos jutott. Az orvosok létszámának növekedésével párhuzamosan lényegesen megjavult a szakorvosi ellátottság is. A negyvenes évek végétől úgyszólván állandóan fokozódott a kórházi ápolási igény a kórház ellátási területéhez tartozó lakosság körében. 1948-ban még 213 539 volt a kórházban az ápolási napok száma. Ezzel szemben 1952ben 251 530, 1956-ban 260 923, 1960-ban 264 179 és 1962-ben pedig már megközelítően 270 000 nap. 87 Az igénybevétel tehát másfél évtized alatt 56 000 ápolási nappal nőtt és ezzel elérte a legmagasabb számot a kórház eddigi történetében. Fokozatosan gyarapodott a kórházi ágyak száma is. Ennek következtében 1955-ben 835-re, majd 1962-ben 895-re emelkedett az ágyak száma. így 1962ben az intézmény ellátási területén 10 000 lakosra 89 ágy jutott, ami meghaladta az országos átlagot. 88 Az ágykihasználás általában 98 %-os volt. A kórházban az ún. négy alaposztályon kívül orr-fül-gége, szemészeti, bőr- és nemibeteg, valamint tüdő-gümőkór, fertőző, ideg- és elmeosztály működik. 1961-ben új, korszerűen felszerelt röntgenosztályt is létesítettek. 89 A kórház jó hírnevét a felszabadulás után olyan nagytudású orvosok öregbítették, mint Kenessey Albert sebész főorvos, aki hosszú éveken keresztül (1925-től 1951-ig) volt a kórház igazgatója. Rajta kívül Sántha Kálmán professzor, Sántháné Majerszky Klára ideggyógyász főorvos, Samu István ideggyógyász főorvos, Oppe Emil — hosszabb ideig szintén a kórház igazgatója volt — szülész főorvos, Krekó József sebész igazgató főorvos, Faludi Pál ég Tóbiás István belgyógyász főorvosok, valamint mások dolgoztak még hoszszabb-rövidebb ideig a balassagyarmati kórházban. 1960 decemberében önálló szervezetként kezdte meg tevékenységét a Véradó Állomás. A tüdőgondozó intézet az 1960-as évek elején — az ellátási területén — már több mint évi 50 000 vizsgálatot végzett. 90 A város járóbeteg-ellátását az egészségügyi osztály 5 körzet kialakításával 5 orvos működése útján
