Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)
A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - X. A SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSÉNEK KIBONTAKOZÁSA, A FEJLŐDÉS KORLÁTAI ÉS ELLENTMONDÁSAI
ség ellátására. A bányászszakmán kívül más képesítéssel nem rendelkezett, de a munkásmozgalomban eltöltött évei, nagy élettapasztalata, elvi szilárdsága és a szocializmus ügye iránti odaadása segítették őt abban, hogy a városi tanács vezetőjeként munkálkodjon a helyi törvényhozó és végrehajtó hatalom és a közigazgatás szocialista jellegének erősítésén. 17 1950. december 8-án létrehozták az állandó bizottságokat, és megválasztották azok elnökeit is. A 9 állandó bizottság és azok elnökei a következők lettek: 18 A létrehozott bizottságok rendszeres működése a tanácsi munka új „vérkeringését" "jelentette a városban. A testület, illetőleg a tanács vezetői mind politikai, mind szakmai téren a korábbinál nagyobb követelményeket állítottak a tanács különböző hivatali ágazataiban tevékenykedő tisztviselők elé. Ezzel egyidejűleg megkezdődött az állami és gazdasági munkakörök betöltésére kiemelt munkások és parasztok többé-kevésbé tervszerű iskoláztatása is. Rövid időn belül a tanács 4 régebbi városi tisztviselőt — Mészáros János könyvelőt, Boldizsár Pál főelőadót, Szentgyörgyi Károly főelőadót, Soóry Mihály könyvelőt — bocsátott el politikai magatartásuk miatt. Egyben felhívta a hivatalban levő régi tisztviselők figyelmét arra, hogy ezt az intézkedést ne vegyék úgy, „mintha ezek után őrájuk kerülne a sor, mert aki jól dolgozik, jól látja el feladatát, annak továbbra is helye van a tanács hivatali apparátusában". 19 Ennek ellenére mégis nem kevés gondot okozott a régi tisztviselők körében jelentkező bizonytalanság, valamint a maradiság és a bizalmatlanság felszámolása. Ehhez járult az a kétségtelenül súlyos probléma, amely a megye székhelyének 1950-ben Salgótarjánba történt áthelyezése nyomán keletkezett. Ezzel kapcsolatban a város lakosságának nagy része méltatlankodott, a szó szoros értelmében zúgolódott, hiszen 1790-től Balassagyarmat volt Nógrád megye székhelye. Igaz az a tény, hogy az utóbbi évtizedekben a megye ipari, majd politikai centruma is Salgótarján lett, indokolta a közigazgatási székhely oda való áthelyezését. A balassagyarmati emberek azonban részben hagyománytiszteletből, részben egzisztenciális okokból még hosszú évekig nehezteltek a szóban forgó intézkedés miatt. Ugyanakkor Balassagyarmat párt- és állami vezetőinek a gondjait csak növelték az áthelyezés lebonyolításának módja és következményei. A bizottság neve Az elnök neve Pénzügyi Hartman József Terv-statisztikai Koller Ferenc Mezőgazdasági Pazsiczki Éva Kereskedelmi-közlekedési Lombos Márton Ipari Fonódi Pál Építési-közlekedési Vida Árpád Közegészségügy-népjóléti Geret Jánosné Oktatási Mészáros Antal Népművelési Manga János