Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - X. A SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSÉNEK KIBONTAKOZÁSA, A FEJLŐDÉS KORLÁTAI ÉS ELLENTMONDÁSAI

X. A SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSÉNEK KIBONTAKOZÁSA. A FEJLŐDÉS KORLÁTAI ÉS ELLENTMONDÁSAI A felszabadulás óta végbement politikai és társadalmi-gazdasági változások Balassagyarmaton is megteremtették a továbbfejlődés feltételeit. A politikai hatalom birtokában és a — két munkáspárt egyesüléséből létrejött — Magyar Dolgozók Pártja vezetésével hozzá lehetett fogni a szocializmus alapjainak lerakásához, a szocialista építés széles körű kibontakoztatásához. A párt által országosan és ezen belül megyei viszonylatban elért eredmények kedvező irányban befolyásolták a néphatalom helyzetét a városban is. Nem különben az a körülmény, hogy a Magyarországgal szomszédos népi demokratikus országok valamennyien a szocializmus építésének útjára lépték. Balassagyarmaton a munkásság mellett a dolgozó parasztok, haladó értelmiségiek, valamint a kisiparosok és kiskereskedők is mind nagyobb számban — állásfoglalásukkal és nem utolsósorban mindennapi munkájukkal — tettek hitet az új társadalmi rend mellett. A polgári erők korábbi nagy befolyása, a lakosság jelentős részének politikai elmaradottsága azonban további erőfeszítéseket igényelt eszmei-politikai téren. De az eszmei-politikai nevelő munka eredményessége, az e téren elért sikerek tartóssága is sokban függött a gazdasági és kulturális építés előrehaladásától, anínak megalapozottságától. A hároméves terv megvalósításának első lépései — a gazdasági téren még meglevő problémák és gondok ellenére — a néphatalom tartósságába vetett hitet erősítették a dolgozókban.

1 Az iskolák államosításáért folytatott küzdelem során kifejtett eszmei-politikai nevelő munka, s főleg a kitűzött célok elérése nagyban hozzájárult a vallásos emberek politikai tisztánlátásához. Ugyanakkor számottevően korlátozta az egyházi reakció működési lehetőségét, ami által érezhetően gyengült általában a polgári jobboldal befolyása is. A polgári jobboldal teljes elszigetelése, híveinek a városi önkormányzatból való maradéktalan kiszorítása érdekében az MDP — a demokratikus pártokkal és társadalmi szervezetekkel együttműködve — kezdeményezte az önkormányzat megtisztítását, új, a szocialista építés ügyét támogatni kész emberek egyidejű bevonásával. Az előbiekkel összefüggésben 1948—1949 fordulóján a képviselőtestületből ismét több személyt visszahívtak, ós helyükre újakat jelöltek. Így felmentették Badacsonyi Sándor, Boldizsár Menyhértné, Bódi István, Goldberger István, Horváth Dezső, Kassa Istvánné, Kliris Béla, id. Péter István, Somfai Lajos, Szuhánszki István és Takács Ferenc képviselő-testületi tagokat és helyettük Horváth Boldizsárt, Lőcse Pált, Paulusz Sámuelt, Sebe Istvánnét, Hovanecz Bélát, Völgyi Lászlónét, Varga Istvánt, Juhász Zoltánt, Petró Károlyt, Bencsik Józsefet mint új tagokat küldték be oda.

2 Ezek a változtatások nem egyszerűen csak személycseréket jelentettek, hanem a néphatalom megszilárdítását és a kommunista befolyás erősítését szolgálták a városi önkormányzatban. Ezzel egyidejűleg dokumentálták a politikai erőviszonyoknak a szocializmus erői javára bekövetkezett gyökeres változását is a városban.