Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)
A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - IX. A FELSZABADULÁSTÓL A SZOCIALISTA FORRADALOM GYŐZELMÉIG
zete a város minden polgárának, valamint a város fejlődésének erkölcsi és anyagi érdekeit szem előtt tartva végzi tevékenységét." 55 A romok mielőbbi eltakarítása és az újjáépítés érdekében a párt határozottan sürgette a közmunka bevezetését. A tennivalók „ranglistáján" az elsők között szerepeltek a lakóházak, az iskolák, óvodák és bölcsődék, amelyek rendbehozatalát mindennél fontosabbnak tekintették a kommunisták. Sürgős és hathatós intézkedéseket követeltek a közellátás javítása érdekében is. Határozottan szóltak az ellátatlanok listájának a felülvizsgálásáról, hogy „ne történhessen az meg, hogy egyesek élelmiszerből raktárt tartanak lakásukon, míg a nagy tömeg éhezik és rongyoskodva fázik". 56 Követelték a városi vágóhíd gyors helyreállítását, hogy a közfogyasztásra szánt állatok mielőbb feldolgozásra kerülhessenek. A városi pártszervezet által készített tervnek fontos része volt a közigazgatás egyszerűbbé tétele, a bürokrácia csökkentése. Javasolta, hogy a „képviselőtestület egy bizottságot küldjön ki azzal a megbízatással, hogy a város adminisztrációját leegyszerűsítse, és bizonyos takarékossági intézkedéseket foganatosítson. ... A bizottság tegyen egészséges javaslatot a város bevételeinek fokozására és a kivételes adó behajtások ütemének gyorsítása érdekében." 57 Ezzel egyidejűleg kezdeményezte a közigazgatásban, a városi közhivatalokban meghúzódó reakciós és korrupt személyek eltávolítását, illetve felelősségre vonását, így került sor egyébként Vannay Béla polgármester fegyelmi úton történő felelősségre vonására is, melynek következményeként az alispán azonnali hatállyal felfüggesztette őt állásálból. Ugyanakkor a volt polgármestert a felfüggesztés után három hónappal úgy bocsátották dL mintha meghalt volna, és felesége, vagyis „özvegye" részére — a rendelet szerinti — 124,50 Ft-os özvegyi nyugdíjat állapították meg. 58 Ez is .arról tanúskodik, hogy a rendeleteket minden formában megpróbálták kijátszani, a saját céljaiknak megfelelően alkalmazni. Ezért egyre sürgetőbbé vált, hogy a közigazgatásba a népi demokratikus rendszerhez hű tisztviselőket állítsanak. Hasonlóan halaszthatatlan feladatuknak tekintették a balassagyarmati kommunisták a lakáskérdés igazságosabb és szociális szempontok alapján való megoldását. Ezzel kapcsolatosan a várospolitikai program rámutatott arra, hogy „tűrhetetlen állapot, hogy egyesek még ma is egyedül, családnélkül 4—5 szobás lakásban terpeszkednek, míg a kevésbé tehetősek, különösen a dolgozók összezsúfolva, egészségtelen lakásokban laknak". 59 A nincstelenek és a szegényebb rétegek örömmel fogadták a MKP ilyen és hasonló jellegű törekvéseit, lelkesedtek a tervben foglaltak valóra váltásáért. Az előbb említetteknek köszönhetően a városban több mint 180 család költözött újonnan kiutalt lakásba. A program továbbá azt is megjelölte, hogy „azok a dolgozók, akik önhibájukon kívül ... elméleti — tudáshoz nem jutottak, a hatóság támogatása mellett tudásszomjukat kielégíthessék". 60 Rámutatott, hogy jelentős helyet kell biztosítani a népművelésnek, a könyvtári munkának, a munkás sportegylet, zeneiskola és a népi kollégium megteremtésének, illetve létrehozásának. Szót emelt a dolgozók egészségvédelméért, a tiszta Balassagyarmatért, valamint az egészségügyi intézmények és a körzetek jobb ellátásáért. Mindezek a kérdések olyannyira időszerűek voltak, hogy megvalósításukért felemelő érzés volt munkálkodni. Ez a program, amely valóban egyedülálló volt a város felszabadulását követő esztendőkben, alapja volt a 3 éves tervnek is. A gazdasági élet területén mindenütt megindult a munka: a malom és a vágóhíd az elsők között látott a termeléshez, hogy segítse a lakosság élelemmel való ellátását. Majd 20 munkással megkezdte üzemelését a Nikolsbur-