Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)
A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - IX. A FELSZABADULÁSTÓL A SZOCIALISTA FORRADALOM GYŐZELMÉIG
dolgozzanak". 32 Arról persze szó sem esett, hogy mindennek a szigorú egyéni - elbírálás alapján kell történnie a városban. A városi polgármesteri hivatalban napirenden voltak a személycserék, de ezek csak kevés eredménnyel jártak. Nem hozták azt a változást, amit a demokratikus erők igazán óhajtottak. Boldizsár Pál 1945. április 9-én kapott megbízást a főispántól a polgármesteri teendők ellátására, de az április 25-i képviselő-testületi közgyűlésen már leváltották és helyére Vannay Bélát, a felszabadulás előtti polgármestert választották. 33 Ugyancsak váltásra készültek a közbiztonsági testületnél, ahol valóban halaszthatatlanul fontos volt ennek az intézkedésnek a megtétele. A képviselő-testület a rendőrkapitányi állásra Pillér Jenőt, a szociáldemokrata párt tagját, a járási-városi politikai osztály vezetőjének pedig a kommunistapárti Lombos Lajost terjesztette fel 1945. július 31^én kinevezésre a belügyminiszterhez. 34 Gyorsan követték egymást a személycserék a közélet minden területén, és e jelenség is arra utalt, hogy a város politikai élete súlyos ellentmondásokkal terhes. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 600/1945. M.E. sz. rendelete alapján Balassagyarmaton is a nemzeti bizottság készítette elő 1945 tavaszán a nagy társadalmi és politikai jelentőséggel bíró földosztást. Ez természetesen egyáltalán nem volt egyszerű feladat, szükség volt a baloldali erők teljes összefogására. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. március 15-i keltezésű rendelete kimondta a nagybirtokrendszer megszüntetését és a földműves nép földhöz juttatását, valamint szabályozta a nagybirtokok felosztásának és a parasztság tulajdonába való átadásának a feltételeit és módozatait. 35 A felszabadulás után Magyarországon a népi demokratikus forradalom kiemelkedő vívmánya volt a földosztás. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programja nagyon helyesen mutatott rá: „Nem lehet megsemmisíteni az országvesztő magyar reakciót, nem lehet megvetni és megszilárdítani a magyar demokráciát a magyar nép legszámosabb és elesettebb rétegének a mezőgazdasági munkásoknak, a törpe és kisbirtokosoknak felemelése nélkül. Felemelni őket pedig csak úgy lehet, ha földhöz jutnak. A földreform, amely a földnélküli zsellérek és szegényparasztok százezreit teszi életképes kisgazdaság tulajdonosává, az egyik legsürgetőbb és legégetőbb nemzeti feladat." 36 Balassagyarmat összes földterülete 3898 kat. hold földet tett ki a felszabadulás idején. E földterület ágazati megoszlása az alábbi volt: 37 összes Szántó Kert Rét Szőlő Legelő Erdő Nádas kat. holdban kifejezve 3898 2545 197 398 85 273 295 105 A városhoz tartozó tógazdaság 9 kat. holdon terült el, amelyet az erdőgazdaság, majd a város tartott gondozásban. A városban 1000 kat. holdon felüli birtokos nem volt. A legnagyobb földbirtokkal gróf Zichy Aladár vajtai lakos, Berezel Samu és társai budapesti, Schweitzer Ármin, Felsenburg Ödön, Somogyi Géza balassagyarmati lakosok és maga a város rendelkezett 270 kat. holddal. A legnagyobb földbérlők Ilovszky Ármin, valamint Kuris Lajos és társai balassagyarmati lakosok voltak. 38 A városban levő 1379 gazdaságból 1268 volt olyan, amelynek földterülete
