Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VIII. AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER NEGYEDSZÁZADA

Az iskoián kívüli népművelési feladatok összehangolása érdekében létrehozták a Népművelési Országos Bizottságot, amelynek mintájára 1923. június 19-én a vármegyében is létrejött a népművelési bizottság.

353 „A Nógrád vármegyei Nemzeti Intézet ... újra lélekzethez jutott s életjelt ad magáról, hogy régi programját kibővítve tevékeny részt vehessen Magyarország restaurálásában. Dr. Huszár Aladár főispán-kormánybiztos első teendői közé tartozott, hogy ez intézményt új életre keltse s megbízta dr. Visnyovszky Rezső tanfelügyelőt az új programnak az új viszonyokhoz mért kidolgozására, amelyet a szombati igazgató ülésen ismertettek." A program valóra váltásának első lépéseként jelölték meg, hogy egy lelkészi és tanítói közös értekezleten a programpontokat vállalják, mert „laza istránggal a nemzeti állameszme szekerét húzni nem lehet". Huszár Aladár indítványára a programot kinyomtatása után megküldték a vallás- és közoktatásügyi miniszternek, a Magyar Nemzeti Szövetségnek, a kultúregyesületeknek, a megyei papságnak és a tantestületeknek, valamint a gazdaszövetségeknek. A program tizenkét fejezetben foglalta össze a közművelődési tennivalókat.

354 A Nemzeti Intézet bekapcsolódott a Törvényhatósági Iskolánkívüli Népművelési Bizottság tevékenységébe is.

355 1928. május 18-án a Nemzeti Intézet igazgató választmányi ülést tartott, amelyen Hanzély Gyula elnök bejelentette, hogy az intézet rövidesen taggyűjtéssel és új alapszabályokkal folytatja további működését.

356 Ezután Visnyovszky Rezső ügyvezető elnök az évi jelentésben ismertette, hogy az iskolánkívüli népművelésbe bekapcsolódtak tanárok, tanítók, orvosok, jegyzők, állatorvosok, gazdatisztek, földbirtokosok, ügyvédek, mérnökök és közigazgatási tisztviselők.

357 A városi Madách Társaság jelentős szerepet töltött be a város közművelődésében, s elsősorban névadója irodalmi tevékenységének népszerűsítésében. A társaság újjáalakuló megnyitó ülésére lé 19. december 14-én került sor, ahol Huszár Aladár vázolta feladatait és célkitűzéseit.

358 A Madách Társaság üléseit a városháza kis- és nagytermében, valamint a vármegyeháza nagytermében tartotta. Műsorain székfoglaló tudományos előadások szerepeltek, amelyeket a rendes és külső tagok vagy éppen vendégek tartottak. Voltak továbbá irodalmi, zenei, történelmi és egyéb témakörökkel kapcsolatos előadások. Az irodalmi műsorok elsősorban a társaság névadójával, Madáchcsal voltak kapcsolatosak. Ezek közül is a legjelentősebb volt az 1923. január 20—21-én rendezett ünnepi műsor Madách születésének százéves évfordulója alkalmából.

359 A társaság 1923. november 26-i felolvasó ülését Arany János emlékének szentelte.

360 Az 1924. március 12-én tartott felolvasó esten jegyzőkönyvileg örökítették meg az elhunyt alispánnak, Nagy Mihály rendes tagnak érdemeit. Ugyanakkor jelentették be Mikszáth Kálmán sógornőjének, Mauks Cornélia Írónőnek az elhunytát is.

361 Az 1924. júniusi ülésen Jeszenszky Kálmán indítványt tett arra, hogy a város szülöttének, néhai Nagy Iván történetíró és genealógus születésének századik évfordulója alkalmából országos ünnepséget rendezzenek. Elhatározták, a kultuszminiszterhez fordulnak, hogy a múzeum épületét visszaadják rendeltetésének és tataroztassa a minisztérium azt ki az évszázados ünnepély megtartása előtt.

362 Az 1925. októberi felolvasó ülést Liszt Ferenc, az 1925. november 24-i felolvasó ülést pedig Vörösmarty Mihály emlékének szentelték.

363 Az 1926. május 8-i ülésen Berzsenyi Dániel születésének 150. évfordulójáról emlékeztek meg.

364 Az 1927. októberi ülésen Kossuth Lajosról emlékezett meg a társaság, amelyen az emlékbeszédet Pályi Pál főispán tartotta, abból az alkalomból, hogy a fővárosban a közeli napokban leplezték le emlékszobrát.

365 „Lélekemelő ünnepség szemtanúja volt f. hó 2-án reggel a halha-