Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VIII. AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER NEGYEDSZÁZADA

diák járt Széesényhe a polgári iskolába. Az eredeti elképzelés az volt, hogy az állaani elemi iskolát megszüntetik, illetve az iskolaépületet átalakítják állami polgári iskolává, és az állami elemi iskola növendékeit a helybeli egyházi iskolákban helyezik el.

338 A képviselő-testület 1937. augusztus 5-i üléséin örömmel vette tudomásul, hogy a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium hajlandó a városiban állami polgári fiúiskolát fenntartani. A vonatkozó miniszteri rendelet ezt a következő feltételekhez kötötte: a város vállalja az összes dologi terheket: az iskola bebútorozásáról és taneszközökkel való ellátásáról a város négy év alatt folytatólagosan gondoskodjon, a már működő polgári fiúiskolát átmenetileg fokozatosan szüntessék meg úgy, hogy az állami elemi népiskola épületében helyezzék azt el. A személyi kiadásokat a minisztérium igérte fedezni. A város a fentebbi feltételeket elfogadta és 1937 szeptemberére kérte az iskola megnyitását.

339 A két polgári iskola Wolosánszky János vezetése alatt 1939-ben közös igazgatás alá került. Az 1940/41. iskolai évben, amikor teljes lett a négy osztály, a fiúiskolái részlegben 196 fő, illetőleg a közös iskolában együttesen 416 fő volt.

340 A leányiskoláiban Madách Imréről, a fiúban Mikszáth Kálmánról elnevezett önképzőkör működött.

341 Az állami elemi iskola kebelén belül egy iparos és kereskedő tanonciskola is volt. Majd amikor 1939-ben az elemi iskola megszűnt, utódiskolájában, az állami polgári iskolában folytatta tevékenységét. A vármegyei törvényhatósági bizottság 2082/1925. számú véghatározata folytán 1925. január 7-én megnyílt a leánytanonciskola is az állami elemi iskola épületében.

342 A földművelésügyi miniszter 1935-ben a Balassagyarmaton felállítandó téli gazdasági iskola építéséhez kért telket. A város erre a célra egy 1900 négyszögöles telket bocsátott a minisztérium rendelkezésére. Ezenkívül a kísérleti telep részére is biztosított ingatlanhasználatot és a telken kutat építtetett.

343 A téli gazdasági iskola 1936. november 1-én nyílt meg és 1938. június 12-én tartotta első évzáró vizsgáját.

344 Az elméleti oktatás mellett a tanulók elsajátították a seprű, a gyökér- és a lószőrkefe készítését, továbbá a kosárfonást, de az egyszerű bognármunkákat is megtanulták. Ugyanakkor heti négy órában képezték ki őket levente segédoktatókká. Az elméleti vizsga tárgyai voltak többek között a hittan, a növénytan, az állattenyésztés, a kertészet, a tejgazdaság, a számvitel és a közismeret.

345 A belügyminiszter 228.448/1939. XVIII. számú rendeletével kötelezte a várost, hogy a polgári iskola céljára igénybe vett óvoda helyett egy új óvodát építsen. Ennek megfelelően a városi képviselő-testület arról határozott, hogy a Szondi utcában levő telken egy korszerű óvodát épített, és az 1941. évi költségvetésben 39 600 pengőt biztosít erre a célra, valamiint állami segélyről is gondoskodik.

346 A város vezetősége meg volt elégedve az iskolagyarapítás terén elért eredményekkel, mindössze csak egy óhaja maradt még, amiről a következőképpen írt 1941-ben a helyi sajtó: Balassagyarmat nemcsak kedvező földrajzi adottságánál fogva, de lakóinak élelmessége folytán lett iskolaváros. A város gimnáziumot, állami polgári leányiskolát és állami óvodát szerzett. Sőt pár évvel ezelőtt téli gazdasági iskolát és négy éve állami polgári fiúiskolát is. A polgári fiúiskola fölé négyosztályú érettségivel végződő kereskedelmi iskola kellene. Erre a célra megfelelne a nagyhídnál levő volt cseh vámház. Ez az iskola gazdasági fellendülést is jelentene a város polgárainak.

347 Az ellenforradalmi rendszer fontos szerepet szánt az ifjúság nevelésében a pedagógusoknak. Első intézkedései között szerepelt azoknak a tanítókniak és