Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VIII. AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER NEGYEDSZÁZADA

íazult közéleti tisztaság és közerkölcs helyreállítása, a nemzeti önismeret terjesztése, faji erényeink fokozása, faji hibáink csökkentése, honfitársainknak versenyképességre serkentése minden idegen nemzet fiaival szemben, ifjúságunknak versenyképességre nevelése, törvényes rend és a nemzeti társadalom védelme, minden társadalmi osztálynak nemzeti öntudatra nevelése, s különböző társadalmi osztályok egymásra utaltságának hangsúlyozása és ezáltal a magyar testvériség erősbítése; a nemzeti társadalom egyes rétegei között a testvéri összetartás ápolása."

232 A revíziós gondolat és törekvések megerősödésének jegyében zajlott le a Skarabeusz Társaság 1927. szeptember 1-i közgyűlése is. A vármegye és a város vezetőségének ténykedésében — minden rendezvénynek, ünnepélyes megmozdulásnak — a revíziós törekvések adták meg az alaphangját. A lakosság körében pedig a helyi sajtó tudatosította ezeket a célkitűzéseket, hangoztatva: „Mindaddig ismételni fogjuk, hogy azok a békeszerződések, amelyeket a győzelem mámorában tobzódó hatalmak a háború összeroppanásakor alkottak, általános revízióra szorulnak, amíg az illetékes fórumok ezt a világérdeket komolyan nem szolgálják."

233 A városi képviselőtestület napirendjén is szerepelt a határrevízió kérdése, amely szerintük minden más probléma megoldásának az alapja. A fentiek szellemében és értelmében a város vezetősége az 1926. június 8-i közgyűlésen francia nyelvű feliratszöveget készített, amelyet — a Külügyminisztérium útján — a Népszövetség Tanácsához kívántak eljuttatni. De amennyiben ez a minisztérium útján nem lehetséges, akkor társadalmi úton közvetlenül kívánták oda eljuttatni az iratot. Ugyanakkor a szóban forgó „határozatot" valamennyi határvárosnak megküldték, és csatlakozásra szólították fel őket.

234 1928. november 18-án a város vezetősége és „közvéleménye" újabb revíziós gyűlést rendezett, amelyen a trianoni békeszerződés ellen tiltakoztak.

235 1927 áprilisában Bethlen és Klebelsberg megkötötték az olasz—magyar „örök barátsági" szerződést, s ez a város vezetőségének a figyelmét is az olasz politika felé fordította,

236 aminek hangot is adtak a hivatalos helyi sajtóban. A Nógrádi Hírlap áradozik az olasz kapcsolatok láttán: „A magán életben is megáll az igazság, hogy apró szívességek erősítik a barátságot. A politika és a gazdasági kapcsolatoknak a párhuzamossága világosan megnyilvánul Olaszországhoz való viszonyunkban, amelyet minden érzelmi momentumon túl a magyar gazdasági érdekek respektálása és lehető figyelemmel tartása tett az utóbbi évek folyamán bensőségesebbé. Kereskedelmi forgalmunk az olasz viszonylatban már több esztendeje aktív." Ugyanakkor keserű szájízzel állapítja meg: „Gazdasági érdekeinknek ezt a figyelembevételét és honorálását sajnos nem tapasztaljuk másik politikai barátunknál, Németországnál.. ,"

237 A magyar—olasz kapcsolatokban történt előrehaladás eredményeként új szakasz kezdődött a belföldi revíziós törekvésekben is. Ez reményekkel töltötte el a város vezetőit is. A város vezetőinek a revíziós törekvések mellett — és közben — figyelniük kellett a belpolitikai eseményekre is. A Bethlen-kormány 1925-ben új választójogi törvényt fogadott el és a választások lebonyolításával Sztranyavszky Sándort bízta meg, akit addigra belügyi államtitkárrá nevezett ki.

238 A balassagyarmati választókerület kormánypárti jelöltje újból Scitovszky Béla belügyminiszter lett, aki a választás előtt — 1926 októberében — meglátogatta választóit. Az ünneplő város nevében Fayl Gyula polgármester üdvözölte a belügyminisztert. Délután a kisvármegyeháza udvarán rendezett népgyűlést Szü-