Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VIII. AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER NEGYEDSZÁZADA

lyezte, hogy amennyiben ezen felhívás nem jár eredménnyel, akikor a mi­niszteri felhatalmazás alapján minden nélkülözhető lakásrészt kényszer útján fognak igénybe venni. 217 A helyi árak alakulása is kedvezőtlen Balassagyarmaton. „A legdrágább vá­ros volt Balassagyarmat a békeévekben, a háború alatt, a forradalmak idején és a legdrágább város ma is" — írta a helyi lap és példákat sorolt fel arra, hogy Budapestről hoznak egyes árukat a városba és uzsorahaszonra tesznek szert a kereskedők. 218 Az árak alakulásával kénytelen volt foglalkozni Cser­venyák György helyettes elnök vezetésével a balassagyarmati áruvizsgáló bi­zottság is. A kereskedők ugyanis maximálisan kihasználták az ünnepi forga­lom adta lehetőségeket. 219 A korona állandó romlását mutatja az árak emel­kedése. Míg 1922-ben a hús ára 110—180 korona, addig egy év múlva 700—900 korona volt, és 1924-ben pedig már 6000—9000 korona között váltakozott. „Ta­gadhatatlan, hogy pénzünk beteg s ezt nagy részben nemzetközi jelen hely­zetünknek köszönhetjük — írja a Nógrádi Hírlap. — Csodálatos azonban, hogy beteg pénzügyi helyzetünket maga a magyar tőke, a termelés, az ipar és kereskedelem nem gyógyítani, hanem még betegebbé igyekszik tenni a folya­matos magáravaló spekulációval s ugyanakkor rontja az államot, de önmagát i s »220 a húsárak visszaszorítása érdekében Polatsek Rezső képviselő-testületi tag indítványt tett a hatósági hússzék létrehozására. A képviselő-testület úgy határozott, felhívja a város tanácsát, hogy szólítsa fel a húsiparosokat a hús­és zsírárak mérséklésére, s amennyiben ennek 3 napon belül nem tesznek ele­get, hatósági hússzéket állítanak fel. 221 Sok panasz merült fel a villanyáram árával kapcsolatban is. Horváth Sándor polgármester az áram árának csök­kentése érdekében kétszer tárgyalt eredménytelenül a villamos részvénytár­sasággal. 222 A városi képviselő-testület — a Tanácsköztársaság leverése után — már az első ülésen foglalkozott közellátási problémákkal. A csehszlovák haderő lezárta az Ipoly jobb partját és onnan nem tudták beszerezni a legfontosabb élelmi­cikkeket, a tejtermékeket, húst, baromfit, tojást, valamint a tüzelőanyagot, amelynek 90 %-át korábban az Ipoly túlsó oldaláról szerezték be. A házi gabonaszükséglet bevásárlását az alispán rendeletileg szabályozta. Megállapította az őstermelők és a nem termelők havi gabonaszükségletét. A rendelkezés kimondta, hogy vásárlási igazolvány nélkül gabonát sem venni, sem eladni nem szabad. A szóban forgó rendelkezés szankciókai is kilátásba helyezett az ellene vétőkkel szemben. 223 Kidolgozták a gabonabeszolgáltatás új rendjét. Ennek érdekében Vass József közélelmezési miniszter összehívta az ország alispánjait és vázolta a gabona összegyűjtésének rendjét. Bizottsá­gokat alakítottak és ezek a bizottságok „kihirdették", hogy a község milyen terménymennyiséget köteles a „nemzeti hadsereg és az ország ellátatlanjai részére beszolgáltatni". 224 Korlátozták az élelmicikkek elszállítását is. A közélelmezési miniszter rendelete értelmében Balassagyarmatról a következő élelmicikkeket csak igazolvánnyal szállíthatták: búza rozs, kétszeres, árpa, zab, köles, tatárka, tengeri, ezek őrleményei, továbbá burgonya, leölt sertés és szarvasmarha, min­dennemű vágómarha és sertés hús, szalonna, háj, zsír és húskészítmények. Az igazolványt 10 mázsa súlyig — tojásból egy ládáig — a vármegyeházán székelő közélelmezési miniszteri kirendeltség állította ki. Ezen felüli mennyiség szállít­mányozása engedélyezésére csak az országos közélelmezési hivatal volt jogo­sult. 225

Next

/
Oldalképek
Tartalom