Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VIII. AZ ELLENFORRADALMI RENDSZER NEGYEDSZÁZADA

lyezte, hogy amennyiben ezen felhívás nem jár eredménnyel, akikor a miniszteri felhatalmazás alapján minden nélkülözhető lakásrészt kényszer útján fognak igénybe venni.

217 A helyi árak alakulása is kedvezőtlen Balassagyarmaton. „A legdrágább város volt Balassagyarmat a békeévekben, a háború alatt, a forradalmak idején és a legdrágább város ma is" — írta a helyi lap és példákat sorolt fel arra, hogy Budapestről hoznak egyes árukat a városba és uzsorahaszonra tesznek szert a kereskedők.

218 Az árak alakulásával kénytelen volt foglalkozni Cservenyák György helyettes elnök vezetésével a balassagyarmati áruvizsgáló bizottság is. A kereskedők ugyanis maximálisan kihasználták az ünnepi forgalom adta lehetőségeket.

219 A korona állandó romlását mutatja az árak emelkedése. Míg 1922-ben a hús ára 110—180 korona, addig egy év múlva 700—900 korona volt, és 1924-ben pedig már 6000—9000 korona között váltakozott. „Tagadhatatlan, hogy pénzünk beteg s ezt nagy részben nemzetközi jelen helyzetünknek köszönhetjük — írja a Nógrádi Hírlap. — Csodálatos azonban, hogy beteg pénzügyi helyzetünket maga a magyar tőke, a termelés, az ipar és kereskedelem nem gyógyítani, hanem még betegebbé igyekszik tenni a folyamatos magáravaló spekulációval s ugyanakkor rontja az államot, de önmagát i

s »220 a húsárak visszaszorítása érdekében Polatsek Rezső képviselő-testületi tag indítványt tett a hatósági hússzék létrehozására. A képviselő-testület úgy határozott, felhívja a város tanácsát, hogy szólítsa fel a húsiparosokat a húsés zsírárak mérséklésére, s amennyiben ennek 3 napon belül nem tesznek eleget, hatósági hússzéket állítanak fel.

221 Sok panasz merült fel a villanyáram árával kapcsolatban is. Horváth Sándor polgármester az áram árának csökkentése érdekében kétszer tárgyalt eredménytelenül a villamos részvénytársasággal.

222 A városi képviselő-testület — a Tanácsköztársaság leverése után — már az első ülésen foglalkozott közellátási problémákkal. A csehszlovák haderő lezárta az Ipoly jobb partját és onnan nem tudták beszerezni a legfontosabb élelmicikkeket, a tejtermékeket, húst, baromfit, tojást, valamint a tüzelőanyagot, amelynek 90 %-át korábban az Ipoly túlsó oldaláról szerezték be. A házi gabonaszükséglet bevásárlását az alispán rendeletileg szabályozta. Megállapította az őstermelők és a nem termelők havi gabonaszükségletét. A rendelkezés kimondta, hogy vásárlási igazolvány nélkül gabonát sem venni, sem eladni nem szabad. A szóban forgó rendelkezés szankciókai is kilátásba helyezett az ellene vétőkkel szemben.

223 Kidolgozták a gabonabeszolgáltatás új rendjét. Ennek érdekében Vass József közélelmezési miniszter összehívta az ország alispánjait és vázolta a gabona összegyűjtésének rendjét. Bizottságokat alakítottak és ezek a bizottságok „kihirdették", hogy a község milyen terménymennyiséget köteles a „nemzeti hadsereg és az ország ellátatlanjai részére beszolgáltatni".

224 Korlátozták az élelmicikkek elszállítását is. A közélelmezési miniszter rendelete értelmében Balassagyarmatról a következő élelmicikkeket csak igazolvánnyal szállíthatták: búza rozs, kétszeres, árpa, zab, köles, tatárka, tengeri, ezek őrleményei, továbbá burgonya, leölt sertés és szarvasmarha, mindennemű vágómarha és sertés hús, szalonna, háj, zsír és húskészítmények. Az igazolványt 10 mázsa súlyig — tojásból egy ládáig — a vármegyeházán székelő közélelmezési miniszteri kirendeltség állította ki. Ezen felüli mennyiség szállítmányozása engedélyezésére csak az országos közélelmezési hivatal volt jogosult.

225