Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VII. AZ 1918. ÉVI POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG

ingadozók tábora, felbátorodtak az eddig meghunyászkodó elemek, sőt a rendszer mellett elkötelezettek között is felszínre törtek nézeteltérések. Ezek a negatív jelenségek a közéletben, sőt a különböző társadalmi szervezetek életében is megnyilvánultak, és alkalmanként látványos formát öltöttek. Ez a proletárdiktatúra korábbi időszakában elképzelhetetlen lett volna. Július 10-e körül zavar támadt a balassagyarmati helyi tanács működésében, mert a vár­megyei intéző bizottság ,.a községi ügyeik teljhatalmú vezetésével" a paraszt­ság soraiba tartozó Szabó József tanácstagot bízta meg. Ennek hatására Kiss Lajos, a helyi direktórium elnöke beadta lemondását. Végül is kényszerű kompromisszum született. Szabó Józsefet „mellérendelt szervül" kiküldött megbízottá minősítették. Kiss Lajos pedig — tekintettel az iránta megnyil­vánult egyhangú bizalomra — visszavonta lemondását. 213 A párttitkárság — július első, nagyobbik felében sikerrel, a vége felé egyre nagyobb nehézségek közepette — folytatta június 12-i programjának meg­valósítását. Július 1-én, 8-án és 15-én megtartották a keddi nőnapot. Az első héten egészségügyi felvilágosító előadás hangzott el, 15-én pedig impozáns nő­gyűlés keretében alakult meg a megyei „nőpárttitkárság", illetve alakult át a balassagyarmati nőszervezet megyei szervvé. A nőgyűlésnek — melyet a vár­megyeház nagytermében tartottak — kb 500 résztvevője volt. A központi elő­adó a megyei nőpárttitkári funkcióra „Mollináry Gizellát, a nőmozgalom lel­kes, bátor és mindenben határozott s fáradtságot nem ismerő alakját" java­solta. A javaslatot a tömeg zajos éljenzéssel fogadta el, de kb. 5 fős ellenzéke is akadt, sőt ellenezte Weisz Alajos központi kiküldött is. Ez nem akadályoz­hatta ugyan meg Mollináry Gizella megválasztását, de rendkívül szenvedélyes és az éjszakába nyúló vitára adott alkalmat. Politikai kérdésekben is nagy összecsapásokra került sor. Az egyik felszólaló azt állította a háztartási alkal­mazottakról, hogy szabotálnak a munkában. A központi előadó azzal védte meg őket, hogy nem szabotázs az, ha nem dolgoznak reggel 4 órától éjfélig, hanem csak 6 órától este nyolcig a megváltozott körülmények között. Mollináry Gizella a közalkalmazottak helyi szakcsoportjáról úgy nyilatkozott, hogy annak tagjai szabotálnak a mozgalomban, mert 95 %-uk burzsoá meggyőződésű dzsentri kisasszony, akiket ki kell zárni a szakcsoportból. Szavait zajos zugó taps követte, de két felszólaló azt követelte, hogy vonja vissza kijelentéseit és adjon elégtételt. 214 Nyílt színen is jelentkezett a párttal és a szakszervezetekkel szembeni fel­lépés. A hús- és sütőiparban a „főnökök" „bolsevikinek" tartották már a szervezett munkásokat is. Megakadályozták a hús- és sütőipari szakcsoport megalakulását. Szervezett munkás nem juthatott náluk munkához. Az a ki­rívó eset is megtörtént, hogy az egyik főnök szembeköpte egyik mindössze 400 K-t kereső alkalmazottját, mert az béremelést kért. A bomlás jele, hogy a Vörös Őrség 13 tagját el kellett bocsátani, mert „vörösőri szolgálattételre alkalmatlannak bizonyultak". 215 A Közoktatásügyi Népbiztosság rendeletére 10-én indították a pedagógusok július végéig tartó átképző tanfolyamát a gimnáziumban. Ebben az időben már felvidéki menekültek is voltak a környéken. Balassagyarmatra menekült a losonci direktórium, s vele együtt Szíjártó Lajos, aki egy hónapon át ját­szott szerepet a város életében. Frank Imre kormányzótanácsi biztos titkár­jaként működött, és fegyveres alakulat élén főleg az ellenforradalmárok elleni harcból vette ki részét. 12-én Lenin-fiúk jártak Balassagyarmaton.

Next

/
Oldalképek
Tartalom