Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)
A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VII. AZ 1918. ÉVI POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG
ingadozók tábora, felbátorodtak az eddig meghunyászkodó elemek, sőt a rendszer mellett elkötelezettek között is felszínre törtek nézeteltérések. Ezek a negatív jelenségek a közéletben, sőt a különböző társadalmi szervezetek életében is megnyilvánultak, és alkalmanként látványos formát öltöttek. Ez a proletárdiktatúra korábbi időszakában elképzelhetetlen lett volna. Július 10-e körül zavar támadt a balassagyarmati helyi tanács működésében, mert a vármegyei intéző bizottság ,.a községi ügyeik teljhatalmú vezetésével" a parasztság soraiba tartozó Szabó József tanácstagot bízta meg. Ennek hatására Kiss Lajos, a helyi direktórium elnöke beadta lemondását. Végül is kényszerű kompromisszum született. Szabó Józsefet „mellérendelt szervül" kiküldött megbízottá minősítették. Kiss Lajos pedig — tekintettel az iránta megnyilvánult egyhangú bizalomra — visszavonta lemondását. 213 A párttitkárság — július első, nagyobbik felében sikerrel, a vége felé egyre nagyobb nehézségek közepette — folytatta június 12-i programjának megvalósítását. Július 1-én, 8-án és 15-én megtartották a keddi nőnapot. Az első héten egészségügyi felvilágosító előadás hangzott el, 15-én pedig impozáns nőgyűlés keretében alakult meg a megyei „nőpárttitkárság", illetve alakult át a balassagyarmati nőszervezet megyei szervvé. A nőgyűlésnek — melyet a vármegyeház nagytermében tartottak — kb 500 résztvevője volt. A központi előadó a megyei nőpárttitkári funkcióra „Mollináry Gizellát, a nőmozgalom lelkes, bátor és mindenben határozott s fáradtságot nem ismerő alakját" javasolta. A javaslatot a tömeg zajos éljenzéssel fogadta el, de kb. 5 fős ellenzéke is akadt, sőt ellenezte Weisz Alajos központi kiküldött is. Ez nem akadályozhatta ugyan meg Mollináry Gizella megválasztását, de rendkívül szenvedélyes és az éjszakába nyúló vitára adott alkalmat. Politikai kérdésekben is nagy összecsapásokra került sor. Az egyik felszólaló azt állította a háztartási alkalmazottakról, hogy szabotálnak a munkában. A központi előadó azzal védte meg őket, hogy nem szabotázs az, ha nem dolgoznak reggel 4 órától éjfélig, hanem csak 6 órától este nyolcig a megváltozott körülmények között. Mollináry Gizella a közalkalmazottak helyi szakcsoportjáról úgy nyilatkozott, hogy annak tagjai szabotálnak a mozgalomban, mert 95 %-uk burzsoá meggyőződésű dzsentri kisasszony, akiket ki kell zárni a szakcsoportból. Szavait zajos zugó taps követte, de két felszólaló azt követelte, hogy vonja vissza kijelentéseit és adjon elégtételt. 214 Nyílt színen is jelentkezett a párttal és a szakszervezetekkel szembeni fellépés. A hús- és sütőiparban a „főnökök" „bolsevikinek" tartották már a szervezett munkásokat is. Megakadályozták a hús- és sütőipari szakcsoport megalakulását. Szervezett munkás nem juthatott náluk munkához. Az a kirívó eset is megtörtént, hogy az egyik főnök szembeköpte egyik mindössze 400 K-t kereső alkalmazottját, mert az béremelést kért. A bomlás jele, hogy a Vörös Őrség 13 tagját el kellett bocsátani, mert „vörösőri szolgálattételre alkalmatlannak bizonyultak". 215 A Közoktatásügyi Népbiztosság rendeletére 10-én indították a pedagógusok július végéig tartó átképző tanfolyamát a gimnáziumban. Ebben az időben már felvidéki menekültek is voltak a környéken. Balassagyarmatra menekült a losonci direktórium, s vele együtt Szíjártó Lajos, aki egy hónapon át játszott szerepet a város életében. Frank Imre kormányzótanácsi biztos titkárjaként működött, és fegyveres alakulat élén főleg az ellenforradalmárok elleni harcból vette ki részét. 12-én Lenin-fiúk jártak Balassagyarmaton.
