Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)
A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VII. AZ 1918. ÉVI POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG
Ezekíkel a változásokkal egyidőben a Vörös Hadsereg főparancsnoksága már nagyszabású támadási terven dolgozott. A 16. vörösezredet a támadás előkészítésekör a Ludány—Nagycsalonija szakaszon helyezték el, támadásának iránya Zólyom volt. Az offenzíva során meglehetősen önálló harci feladatot valósított meg, összeköttetést biztosítva a 3. hadosztály és az 1. dandár többi alakulata között. Szemben a 2. csehszlovák dandár alakulatai helyezkedtek el. A nagy támadás május 30^án indult meg. 206 Május 30-án hajnalban vad lövöldözésre — gépfegyverkattogósra, ágyúdörgésre — ébredt a város. Rengeteg gránát csapódott be a csehszlovák állásokba. Az ellenség is leadott néhány lövést a városra. A zsinagógát és az evangélikus templomot találat érte. Balassagyarmaton rengtek a házak. A szorongó lakosság mindebből örömmel vette tudomásul, hogy támadunk. A vörös alakulatok a város előterében két helyen is áttörték az ellenség állásait. A szőlőhegyi ágyúállásokért folyt nagy küzdelem, ami a vöröskatonák győzelmével végződött. A lövedékek becsapódása egyre ritkult, majd teljesen megszűnt. A gépfegyverkattogás is egyre távolabbról hallatszott. A város előbújt rejtekéből és futótűzként terjedt a hír, hogy „a csehek futnak az egész vonalon". Az elfoglalt csehszlovák állásokban rengeteg élelmet, dohányt stb. találtak katonáink, de zsákmányoltak két ágyút, géppuskát és nagy mennyiségű lőszert is. Katonáink hajnali rohama Apátújfaluig vetette vissza az ellenséget, amely azonban hátulról erősítést kapott, és elszántan védte anyagraktárait, sőt megindított ellentámadására csapataink kénytelenek voltak a túlerő elől védelmi vonalukra visszavonulni. Délutánra azonban a csehszlovákoknál az egész vonalon felbomlott a rend. Megújított támadásunk elől 31-én visszavonult az ellenség Balassagyarmat alól. Katonáink hősiességét nagy hálával és elismeréssel nyugtázta a város. A sajtó különösen Kecskeméthy Tibor zászlóaljparancsnok, Pintye Gyula vörösőr ezredparancsnok, Frank Imre kormányzótanácsi biztos és Nagy Sándor szakaszparancsnok hősiességét emelte ki. Az ellenség súlyos veszteségeket szenvedett Balassagyarmat alatt, de nagyok voltak a mi veszteségeink is mind halottakban, mind sebesültekben. A halottakat nagy katonai pompával június 1-én temette a város. 207 16-osaink a következő napokban kemény harcok árán nyomultak előre Zólyom irányába. Június 6-án több napos harc után — óriási fegyverténykényt — elfoglalták Korponát és Selmecbányát. Június 7-e még nagyobb diadalt hozott. Korpona irányából előrenyomulva 5 órás heves küzdelem után az ellenséget kiverték Zólyomból. Derék 16-osaink Balassagyarmattól Zólyomig igen kemény harcokban mintegy 70—80 km-t tettek meg. Azok közé az alakulatok közé tartoztak, amelyek a legnehezebb harci feladatot kapták, a legnagyobb veszteségeket szenvedték, de a legnagyobb sikereket is érték el. A felszabadított területek magyar és szlovák lakossága lelkesedéssel fogadta a Vörös Hadsereget. A férfi lakosság tömegesen jelentkezett sorai közé. A lakosság forradalmi magatartása miatt egész Szlovákiában ostromállapotot hirdettek ki június 5-én, és különleges rendszabályokat (pl. túszok szedése) vezettek be a sok helységben felkelésre készülő dolgozó tömegek leszerelésére. Az intézkedések a csehszlovák burzsoá kormány attól való félelmét jelezték, ami Eperjes felszabadulása után, június 16-án be is következett: megalakult a Szlovák Tanácsköztársaság.