Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VII. AZ 1918. ÉVI POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG

drámaírással is foglalkozott és több cikket jelentetett meg. Az ellenforradalom törekvéseit és ideológiáját Tormay Cecil „reprezentálja" az irodalomban a Tanácsköztársaság eseményeiről írott Bujdosó könyv című visszaemlékezéseiben. A mű egyértelműen antikomniiunista, antiszemita, nacionalista és soviniszta, a feudálkapitalista úri Magyarország visszasírója. Tekintve, hogy a könyv 1921-ben jelent meg, hatásával nem a Tanácsköztársaságot gyengítette, hanem később a Horthy-rendszert erősítette.

184 Gyakoriak voltak a műsoros estek, táncos összejövetelek. Ezek részben a szórakozás, részben a tudatformálás, részben pedig a szociális törekvéseik szolgálatában álltak. Ilyen volt pl. húsvét hétfőjén a moziban megtartott Vörös Katonaest, illetve a Balassagyarmat és Vidéke Rokkant Egyesületének július 13-án jótékony célra rendezett kerti mulatsága.

185 A város sportéletében a Balassagyarmati Munkás Testedző Egylet létrehozása jelentett előrelépést. A helyi szocialista párt tagjai határozták el annak megalakítását — saját soraik közül — április 1-i gyűlésükön. Rövidesen megalakult az egyesület ideiglenes vezetősége, ós széles körű toborzás kezdődött. Először a labdarúgó szakosztály jött létre, de tervezték az úszó-, birkózó-, tenisz- és atlétikai szakosztály megalakítását is. A labdarúgók május 1-én mérkőzést játszottak.

186 A párttitkárság és a nevelőmunkások szakszervezete által június közepén létrehozott Természetbarátok Turista Egyesülete a testnevelés, a természet megszerettetése, a szórakozás mellett propaganda célokat is szolgált. Rövidesen megszervezte az első túráját is az Ipolyon túli hegyekbe és Podluzsány környékére.

187 Honvédő harcok az Ipoly mentén A Tanácsköztársaság 133 napos rövid élete csaknem teljes egészében harcokkal telt el. A proletariátus jóformán még meg sem szervezte új államrendszerét, amikor az antant irányításával a környező ún. utódállamok burzsoá nacionalista haderői fegyveresen támadták meg a fiatal proletárállamot. Balassagyarmat — amint már említettük — a demarkációs vonal közelsége miatt kivételesen rossz helyzetben volt a hadműveletek szempontjából. A csehszlovákok támadása a vasútvonal megszerzéséért bármelyik pillanatban bekövetkezhetett, és igen sokszor be is következett. A katonai helyzet rendkívül zilált volt nemcsak a frontok októberi összeomlása, hanem a polgári demokratikus korszak bizonytalan és sokszor következetlen katonapolitikája máatt is. Március 21-én az ellenség többszörös túlerőben volt. A csehszlovák hadseregben olasz és francia légiósok is harcoltak. A csehszlovák haderők főparancsnoka Piccione olasz tábornok volt. A környéken a csehszlovák katonák száma kb. 2000-re volt tehető március végén. Sokszor kelt híre támadásuknak alaptalanul is. Március 22-én az a hír terjedt el, hogy örhalomnál támadnak nagy erőkkel, 23-án pedig arról beszéltek, hogy az egész vonalon támadásba kezdték. Mindebből csupán annyi volt igaz, hogy Litkénél néhány puskalövést adtak le, örhalomnál viszont megkíséreltek ugyan bejönni, de katonáink tüzelésére meghátráltak.

188 A cseh provokációkkal és a tényleges támadásokkal csak kis számú és bizonyos fokig szervezetlen haderő állt szemben. A legjelentősebb katonai erőt talán az Ipolyság, Hont, Nagyoroszi, Dejtár környékén állomá-