Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VII. AZ 1918. ÉVI POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG

tői függően, de a tanuló jellemének és képességeinek figyelembevételével. A javítóvizsgát eltörölték, ugyanúgy a magatartási jegyeket is, és elhatározták a magántanulás megszüntetését a következő tanévtől. A vallástanítást — a rendelkezéseknek megfelelően — április elsejével szüntették be. A szülőkre és a tanulókra bízták annak eldöntését, hogy akarnak-e hittanra járni. A Szent Vince rendi apácák kijelentették, hogy a szerzetből kilépnek és mint világi tanítónők hajlandók a tanítást folytatni. Április elején egyházi ruhájukat le is tették, és így megkezdődhetett a tanítás. A volt izraelita iskola, amelyet az ott elszállásolt katonák nagyon tönkretettek, a polgári leányiskolában kapott helyet.

168 A gimnáziumban — amelynek sok tanára járt élen az új világ eszméinek terjesztésében — az ifjúság szelleme is változott. Néhány lelkes fiatal „munkás csoportot" szervezett, hogy a szabad időben termelőmunkát végezzenek. Gondoskodott az iskola a tanulók nyári szaktárgyi foglalkoztatásáról. A gimnazisták lelkesen vállaltak részt a haza és a város védelmében. Március végén a honvédelem céljára egy fegyveres és egy egészségügyi csoport alakult. Parancsnoka Wagner Márton tornatanár lett. A gimnázium ifjúsága lelkesedéssel lépett be a Vörös Hadseregbe is. Az április elejei toborzáskor — a Vörös Hadsereg megszervezésekor — tizennyolcan jelentkeztek a különböző osztályokból és az akkor alakuló felvidéki (16.) vörösezred katonái lettek. A hetedik gimnáziumi osztályt végzett, vöröskatonának beállt és a megszállás miatt ideszorult gimnazisták részére július 14-tői augusztus 23-ig VIII. osztályos tanfolyamot szerveztek. A gimnáziumban a diákok önkormányzati szerve működött.

169 A gyermekek felkarolása jegyében Kazimir Károly párttitkár kezdeményezésére született és működött a Munkások Gyermekbarát Egyesülete. A párttitkárság és a nevelőmunkások szakszervezete szervezésében június 15-én tartotta alakuló ülését. Programjában kirándulások, napfürdőzések, mesedélutánok stb. szerepeltek. Az egyesület élén intéző bizottság állott, amely később soraiból direktóriumot választott Kiss Irén, Albert Mihályné, Mikó Pál, Révész Gábor és Wagner Márton személyében. Az iskolák vezetői hivataliból voltak tagjai az intéző bizottságnak. Az intéző bizottság július 6-ára, vasárnapra kirándulást szervezett a Nagy-ligetbe. Kb. 600 gyerek gyűlt össze: „Kellemes gyermekzsongás töltötte be a ligetet." öt óra után vonultak haza a gyerekek egy kellemesen töltött délután emlékével. Július 13-ra újabb hasonló kirándulást szerveztek. A Gyermekbarátok Egyesülete elhatározta az elhagyott gyermekek gondozására egy napközi otthon megszervezését is a gimnáziumban. Gondoskodtak a napközis lányok és fiúk ellátásáról ós játékairól. Felhívták a házbizalmiakat az elhagyott gyerekek összeírására.

170 Június 29^én a művelődésügyi osztály rendezett egy nagy sikerű gyermekelőadást a vármegyeházán. Szemet, lelket gyönyörködtető volt az előadás, nagyszerű a rendezés, a szervezés és az anyagi siker is.

171 A felnőttoktatás céljait szolgálta volna az ún. „szabadiskola". Megnyitását augusztus közepére tervezték. Titkárává Váli Rezsőt, a gimnázium helyettes igazgatóját jelölték ki.

172 A propagandamunka május közepétől mutatott szervezettebb képet, de különösen június közepétől teljesült ki, alkotott átfogó rendszert. A tömegpropaganda leghatásosabb eszközei kétségkívül a népgyűlések voltak. Minden népgyűlés ünnepnek számított a városban, neves előadókkal és szép külső-