Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VII. AZ 1918. ÉVI POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG

tak a kisiparosok sem. A vasúti forgalmat a demarkációs vonal, illetve az annak mentén kialakult állandó jellegű harci tevékenység vagy annak veszélye bénította az ipolysági és a losonci vonalon. Május végén a vasúti üzletigazgatóság az ipolysági vonalon beszüntette a forgalmat, mert többször megtörtént, hogy a csehszlovákok tüzeltek a személykocsikra. A júniusi sikeres offenzíva után újra megindították a forgalmat az Ipoly menti vonalakon is.

149 A proletárdiktatúra kormánya elsőrendű feladatának tekintette, hogy az államhatalmat a dolgozó osztályok életszínvonalának lényeges megjavítására használja fel. „A Forradalmi Kormányzótanács mindenkit, aki munkája után él, — hangzott a Forradalmi Kormányzótanács május 4-i rendelete — munkásnak tekinti, és eltörli azt a megkülönböztetést, amely korábban tisztviselők és más alkalmazottak között fennállott." A körülményekhez képest valóban nagyon jelentős mértékben emelték a munkások fizetését. Az 1919. január 1-i bérekhez viszonyítva 30—100 %-os volt az emelés. Órabérük 2,50 és 8,50 K között mozgott szakképzettségüktől és a munkában eltöltött időtől függően. A nyomdászok fizetését 40 %-kal emelték, és május elején kilátásba helyezték a vágóhídi dolgozók fizetésének emelését is. A munkaidőt egységesen 8 órában állapították meg. A tisztviselők, közalkalmazottak, pedagógusok igen alacsony fizetését szintén jelentősen megemelték. A tisztviselők fizetése átlag 84 %-kal volt magasabb mint 1918 decemberében. A tanítók havi fizetése 1200 és 2200 K között mozgott. A kereskedők és az iparosok viszonylag nehéz helyzetben voltak, mert eredeti foglalkozásukat nem nagyon folytathatták az anyag- ós áruhiány miatt. Az iparosok igyekeztek beilleszkedni az új életformába. „Ipari munkák helyett házbizakni tisztségek, politikai megbízotti szerepek" stb. jutottak az iparosoknak. Ezek a funkciók megélhetést biztosítottak számukra. Sokan töltöttek be közülük tanácsi funkciót is, „sokan voltak, akik támogatták a rendszert", állapította meg az Ügyvédi Kamara összefoglaló jelenítése az ellenforradalmi rendszer idején.

150 A tanácskormány elrendelte a 100 holdnál nagyobb birtokok megváltás nélküli kisajátítását és átadását a megalakítandó termelőszövetkezeteknek. A mezőgazdaság szocialista jellegű átszervezése, a földbirtokosokat érintő és a parasztság jobb, emberibb sorsát szolgáló rendeletek Balassagyarmaton is jelentősebb tömegeket érintettek. Feloszlatták a proletániiktatúra kikiáltása előtti napokban létrehozott mezőgazdasági békéltető és bérmegállapító bizottságokat, amelyekben földbirtokosok és agrárproletárok foglaltak helyet a munka- és bérügyi viták elsimítása céljából. A tanácsihatalom céljainak megfelelően új mezőgazdasági irányító szerveket hozott létre. Április 5-én elrendelte a megyei, járási és községi „birtokrendező és termelést biztosító bizottságok" létrehozását. Ezek kapták feladatul a termelőszövetkezetek megszervezését, a termelés irányítását, ösztönzését és a parasztság egyéb problémáinak megoldását. A balassagyarmati birtokrendező bizottságot a városi tanács április 12-i ülésén alakították meg. Tagjaivá Piatrik János nagygazdát, Feketf. János és Szabó János földműveseket választották. A megyében nehezen indult, de azért május végéig gyors sikerrel járt a szocializálás. Hosszú ideig termelési biztosa sem volt a megyének, hanem a Heves megyéiben levő hatvani járás termelési biztosa irányította — legalábbis névleg — az itteni munkálatokat. A termelőszövetkezetté alakított nagybártokok között Balassagyarmatról nem történt említés. Május közepén már volt a Földművelésügyi Népbiztosságnak Nógrád megyei főmegbízottja ós termelőszövetkezeti főfel-