Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)
A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - II. A TÖRÖK HATALOM ÁRNYÉKÁBAN
a várban voltak, szökve elhagyták, a törökök pedig miután elfoglalták, tüzet vetettek rá és alapjáig felégették." 12 A város elpusztításáról tehát két változat maradt fenn. De bármelyik is a hiteles, mit sem változtat azon a szomorú tényen, hogy Balassagyarmat 41 évig nyögte az első török uralom által reá rakott terheket. Az első török uralom négy évtizede A törökök nem építették újjá az elpusztult várat, mert hadászati elgondolásaikat a Nógrád—Drégelypalánk—Szécsény várháromszögre támaszkodva igyekeztek megoldani. Ebből arra következtethetünk, hogy a viszonylag kis gyarmati kastélyerőd minden bizonnyal korszerűtlen, nehezen védhető és sok átalakítást kívánó építmény volt, s az Ipolyon átvezető fahíd is elpusztult. A törökök Gyarmat újbóli megerődítését csak az 1580-as évek vége felé hajtották végre, amikor a Kékkő vára felé vezető út fokozottabb biztosítása vált szükségessé. 13 A török közigazgatási rendszerében, aminek lényege az adószedés biztosítása volt, Gyarmat a nógrádi szandzsákhoz tartozott. A török adólajstromokban 1562-ben 53 házat, 1579-ben pedig 50 házat írtak össze „Gyarmat falu"-ban. Ez utóbbi évben 17 200 akcse volt a kincstári adó összege. Mivel 60 akcse 1 magyar forinttal volt egyenértékű, Balassagyarmat 286 ft 66 dénárt fizetett ekkor a töröknek. A kincstári adó mellett azonban a lakosság a török földesuraknak is fizetett, akik egy-egy települést hűbérként kaptak meg. 1583-ban Abdullah nógrádi vitéz timár-hűbérének — azaz 3000—19 000 akcsét jövedelmező „fizetési" kategóriának — egy részét, 1700 akcsét (28 ft 33 d) Gyarmat, másik részét, 1600 akcsét, Litava fizette. 14 Az a körülmény, hogy a törökök a felégetett Gyarmat erődítményét egyelőre nem építették újjá, elősegítette a lakosság otthonaiba való visszatérését. A török jelenléte számukra — miként bárhol az országban — nem jelentette persze a magyar földesurak jogainak és igényeinek megszűnését, hanem „csupán" azt, hogy mellettük most már a török földesuraknak is kellett pénzbeli és egyéb szolgáltatásokat teljesíteniük. Ezt törvényesen úgy szabályozták, hogy a hódolt falvak és mezővárosok magyar földesuraiknak a járandóságok felét kötelesek megadni, a robotszolgáltatásokat pedig megválthatták. 15 Ez volt a helyzet a hódolt Gyarmaton is. A település magyar földesurai közötti ellentétek, súrlódások a török hódoltság időszakában sem szűntek meg. 16 Ezzel egyidejűleg Balassa János úgyszólván mindent megtett a török visszaszorítására és birtokai visszaszerzésére. 1562 tavaszán — mint a Felvidék főkapitánya — 12 800 fős sereggel támadta meg a törököt, de Szécsénynél csatát vesztett. 1576-ban pedig Kékkő várát is elfoglalta a török. Ettől kezdve Gyarmat közel másfél évtizedig kikerült a végvári harcok körzetéből. 17 Balassa János halála után az 1577-ben Lengyelországból hazatért Bálint és öccse, Ferenc lettek apjuk gyarmati részének a földesurai. Balassa László része is az övéké lett. Balassa Bálint 1585. október 3^án, Királyfalván kelt végrendeletében ugyanis ez található: „ ... valami jószágom vagyon, mind az gyarmathi őstől maradt jószágom, mind az Balassy Lászlótól reánk szállott jószágom, holtom után az én magzatomat illeti". 18 Ugyanebben az évben osztoztak meg összes javukon Bálint és Ferenc a szepesi káptalan előtt. Balassagyarmaton
