Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VII. AZ 1918. ÉVI POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG

Kazimir Károly párttitkársága szervezettséget, lendületet, színt vitt Balassagyarmat párt- és tömegszervezetei, s egyúttal az egész város életébe. Június 12-én a párttitkárság a „nevelőmunkások" szakszervezeti csoportjával közös megbeszélést tartott, amelyen megbeszélték a végzendő munka részleteit, módozatait. A pedagógusok vállalták a propagandamunkát, a párttitkárság a mozgósítást, a szervezést. Minden keddre nőnapot, minden mütörtökre pártnapot terveztek, az agitátor képző iskola foglalkozásait pedig minden hétfőre, szerdára és péntekre irányozták élő. Minden szerdán este pártvezetőségi ülést, a csütörtöki pártnapokon pedig politikai jellegű ismeretterjesztő előadásokat tartottak. Egyik alkalommal például Mikó Pál beszélt a jövő iskolájáról.

139 Június végéig a járás falvaiban — beleértve a visszafoglalt községeket is — a balassagyarmati pártmunkások segítségével megalakultak a Szocialista-Kommunista Munkások Magyarországi Pártja szervezetei.

140 A szakszervezetek élete és tevékenysége is rendszeres volt. A nagyra duzzadt létszámú szakszervezeti csoportok helyiséggondokkal küszködtek, míg végül „össz-szervező bizottságuk" úgy határozott, hogy a szakszervezetek beköltöznek a volt katolikus és az evangélikus legényegylet helyiségeibe. Az egyes szakcsoportok közötti viszony általában jó volt. A földmunkások és a kisgazdák szakcsoportja között azonban rendkívül heves összecsapásra került sor egy június 22-i gyűlésen a városháza nagytermében. Mind a földmunkások, mind a kisgazdák nagy létszámban voltak jelen, A politikai helyzettel és a gyarmati „földműves szegények" panaszaival, sérelmeivel Kazimir Károly foglalkozott másfélórás beszédében. Az agrárproletárok azt sérelmezték, hogy ők egy jószág után 120 K legelőbért fizetnek, a gazdák pedig csupán 60 K-t. „Viharos volt a gyűlésnek ez a része. Az elkeseredett földmíves szegénység követelte, hogy az adót nem fizető kisgazdák ne sarcolják meg őket..." A szegények erélyes lépéseket helyeztek kilátásba a visszás állapot megszüntetésére. Szervezeti kérdésekről is nagy vita folyt, mert a csoportnak szabályellenesen két pénztára volt.

141 Nagy aktivitást fejtett ki a szárnyat bontó nőmozgalom is. A június 17-én megtartott nőnapon ugyancsak Kazimir Károly párttitkár tartott meggyőző érvekkel alátámasztott előadást a nőszervezet szükségességéről. A nőszervezet élén intéző bizottság állt, amely június 22-én a párttitkárság helyiségében direktóriumot választott. A direktórium tagja lett Szlávik Imréné, Kiss Gyuláné, Kiss Aranka, Mollináry Gizella, Fischerné Weisz Sári, Kozma Jenőné és Benedek Bélámé. Ugyanez az ülés tárgyalta meg a háziasszonyoknak a mozgalomba való beszervezését, a háztartási alkalmazottak szakszervezetének megalakítását és a szakszervezetek nőtagjainak az agitációs munkába való bevonását. A nőszervezet tevékenysége ;

— a szervezet kiépítésén túl — nőnapok rendezésével kezdődött. Az egyik nőnapra szép számban gyűltek össze Balassagyar^ mat asszonyai. „Lelkes proletárasszonyok, intellektuelnők, munkásnők, gazdasszonyok, földmunkások asszonyai nagy számban sorakoztak egymás mellé ..." — írta a sajitó. Ezen a nőnapon Szlávik Imréné „nevelőmunkásnő" mellett Molliháry Gizella tartott előadást A nők elhelyezkedése a társadalmi átalakulásban címmel. A nőszervezet elsősorban a földmunkás- és proletárasszonyokat igyekezett mozgósítani előadásaira.

142 Az ifjúmunkás-mozgalom már az ifjúsági kongresszus előtt kibontakozott Balassagyarmaton a szocialista párt irányítása alatt. Nógrád megye első KIMSZ-szervezete a gimnáziumban alakult meg Kazimir Károly, Kiss Gyula