Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)
A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VII. AZ 1918. ÉVI POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG
zadot pedig Vizy százados Diégelypalánkra vitte az Ipolyság felőli támadás meghiúsítására. A vasútvonaltól távolabb, Rétság térségében Pálmay Ernő százados fáradt alakulata helyezkedett el. Január 9 és 14 között Vizy Zsigmond százados irányításával történtek katonai kísérletek a város Ipolyság felőli megszállásának elhárítására, de kis erőkkel és összehangolatlanul. Január 14-én a 16. ezred pótzászlóalja elhagyta a várost, a város küldöttsége pedig az állomáson várta a megszállókat. 62 Január 15-én hajnalban Lauka Gusztáv főhadnagy parancsnoksága alatt 45 csehszlovák légionárius érkezett a városba, ellenállás nélkül szállta meg a vasutat, a postát, a laktanyát és a vasúton túli Süvítő-telepet 100 m-es sávban. Lefegyverezték a polgárőröket, a munkásgárdát és a laktanyában levő nemzetőröket. Utóbbiakat Bazovszky Lajos csehszlovák zsupán, volt losonci ügyvéd intézkedései folytán szabadon bocsátották, akik fegyvereikkel együtt Bérceire távozhattak. A fogházőrök, a pénzügyőrök és a rendőrök helyükön maradtak, fegyvereiket megtartották. A csehszlovák katonák létszáma később 100 fölé emelkedett. A laktanyában, a Szondi utcai volt vásártéri cédulaházban, a vasútállomáson és a kórházzal szembeni vásártéri bódékban helyezték el őket. A rossz magyarsággal a „Cseh-tót köztársaság" és Piccione „főhadvezető" nevében 16-án kiplakátolt parancs útján elrendelte a fegyverek azonnali beszolgáltatását, a megszálló katonaság támogatását, és megtiltotta a magyar katonák és „ágensek" elbujtatását vagy segítését. Szigorú rendszabályokat vezettek be a vasútnál. Este 9 órán túl csak Lauka főhadnagy engedélyével volt szabad az utcán tartózkodni. Lauka és Bazovszky zsupán is a város átvételének szándékáról tájékoztatta a helyén maradó Rákóczy kormánybiztost. 63 Nemcsak Rákóczy, hanem a megyei, járási és városi vezető szervek is a helyükön maradtak, sőt a magyar kormánnyal sem szakadt meg a kapcsolatuk. Ennek következtében egy rendkívül furcsa és kusza helyzet alakult ki a közigazgatásban, a közellátásban s a politikai életben egyaránt. A magyar hatóságok úgy viselkedtek a megszállt területeken, mintha a megszállás ténye nem is állt volna fenn. Az alispán intézkedett a megszállt területeken levő községek adóhátralékainak behajtásáról, az odaszállított őrleményekről, a budapesti posta- és távirdaigazgatóság pedig például a lónyabányai postamesteri állás betöltéséről. A Nógrádvármegye Hivatalos Lapja tudomásul sem vette a megszállást. Teljesen változatlan formátummal jelent meg, és rendeletét Losonc város polgármesterének címezte. 6 ' 1 A helyi képviselő-testület január 22nén tisztújító közgyűlést tartott, amelyen az elhunyt Kosztolányi Gyula helyett Hummer Ferenc volt érsekvadkerti főjegyzőt választotta főjegyzővé, adóügyi jegyzővé Földes Ignácot, pénztári jegyzővé Svirbély Lajost, aljegyzővé pedig Tichy Lajost. A szügy és Balassagyarmat között felszedett sínek ellenére rövidesen megindult a postaforgalom Magyarnándor és Balassagyarmat között. Tovább folyt a partélet, a születő pártok és az ellentétes álláspontú politikai csoportok egymás elleni harca is. A mérleg nyelve most erősebben billent a jobboldalra. 65 Egy hét eltelte után a megszállás kezdett terhessé válni, a lakosság pedig ocsúdni aléltságából. A csehszlovákok egyre több korlátozó rendszabályt foganatosítottak: például megtiltották a magyar újságok behozatalát, a csehszlovák igazságügyi miniszter pedig elrendelte, hogy ügyvédek csak Prágában tett különbözeti vizsga után folytathatnak joggyakorlatot. Bazovszky zsupán 25-én megjelent Balassagyarmaton, hogy a közhivatalokat átvegye és a közalkalmazottakkal letetesse a hűségi fogadalmat a csehszlovák
