Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VII. AZ 1918. ÉVI POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG

Á párt végleges megalakulására csak március 2-án került sor, elég nagy részvétlenség mellett. Elnöke Baumann Miklós, ügyvezető elnöke Holló Dezső, alelnökei Kreutz Emil, Kletzár Lajos, Klein Adolf és Simon József, háznagya Márk Gábor, pénztárnoka Scheiber Miksa, titkárai Bálás Géza, Klein Andor, Müller Ferenc és Tittel Zoltán, jegyzője Iványi Nándor, Kapós István, Szabó Sándor és Doman Szerén lett. Választottak továbbá egy 40 fős választmányt, amelynek létszámát a vezetőség 100 főre egészítette ki a későbbiekben. A párt vezetőségében a legkülönbözőbb polgári és értelmiségi rétegek képviselőit találjuk a vármegyei vezetőktől, gazdag és kevésbé gazdag polgárokon át a pedagógusokig.

47 Programjában — a központi pártprogram alapján — követelte az általános, titkos választójogot, a címek és rangok eltörlését, az egyesülési és gyülekezési szabadságot, a hivatalnokok tisztességes fizetését, az arányos adózást, a hitbizományi birtokok feloldását és azok kétharmad részének felosztását kis- és középbirtokokra, az öregkori biztosítást, az anya- és csecsemővédelmet, a nevelésügy kiterjesztését, pacifista politikát és a teljes vallásszabadságot stb. Radikális volta ellenére „békés osztályharcot" és jó együttműködést hirdetett minden párttal. Ez állt legközelebb a szociáldemokrata párthoz, bár rövid ideig azzal szemben is tartózkodó volt, márciusban azonban már testvéri kapcsolatkeresésének adott kifejezést.

48 A Köztársasági (Károlyi- vagy Függetlenségi) Párt 1919. január 5-én szintén a megyeháza nagytermében tartotta alakuló ülését. Kisfizetésű hivatalnokokat, értelmiségieket és kisiparosokat tömörített magába, mégis liberális politikát folytatott. Az alakuló gyűlést Aninger László pénzügyi segéd titkár nyitotta meg, majd Kalmár Antal központi küldött mondott beszédet és tolmácsolta Károlyi Mihály személyes üdvözletét. Hangsúlyozta a három koalíciós párt együttműködésének szükségességét. ígért gazdasági, szociális és politikai reformokat, köztük földosztást „csekély megváltási ár mellett", a kisiparosoknak anyagellátást, a tisztviselőknek .és a munkásoknak a gyárak nyereségéből való részesedést, fegyveres erők szervezését a haza védelmére és a rend fenntartására. Elnökké Aninger Lászlót, alelnökké Okolicsáinyi Manót, Feledi Jenőt, Nánásy Gyulát, Morvái Györgyöt, Alács Bélát, Ecker Pétert és Gellén Barnát választották.

49 A polgárság egyik pártjának sem volt kellő átütőereje, és kellő tömegbefolyás híján — bár a Balassagyarmaton megalakult helyi pártszervezetek megyei szintű vezetésre törekedtek — tevékenységük megrekedt a városon belül. A parasztok megyeszerte decemberben léptek az önálló szervezkedés útjára. Pártjukat Országos Földmíves Pártnak nevezték. Pártsajtójuk a Balassagyarmaton 1918. december 25-én először megjelent Nógrádi Földműves lett, amely Beköszöntő című vezércikkében azzal szólította fel belépésre a parasztságot, hogy „lássa ország, világ, hogy van falu népe, hogy az estenadta nép, melyet még nemrég számításba se vettek, igen is egy öntudatos egészet képez, amelynek vannak céljai, elvei, politikai nézetei, mely nem kilincsel többet semmiért, hanem követel". A „falu népe van egyedül hivatva... ezt az országot más párt érdekeinek szemelőtt tartásával vezetni, irányítani, boldoggá tenni". ,A megalakuló párt tehát az ország vezetésére a parasztságot tartotta hivatottnak. Más állásfoglalásaiból és tevékenységéből az derült ki, hogy a parasztság egészét nem tudta összefogni — legkevésbé annak legforradalmibb rétegét: az agrárproletariátust —, a társadalom többi részétől és pártjától pedig elhatárolta magát, legkategorikusabban a „bolsevikoktól". Hirdette az or-