Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)
A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VI. A KIEGYEZÉSTŐL A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOMIG
gyarmati („bojtorjáni") közállapotokat állította pellengérre. Némi irodalmi tevékenységet többek között Stampay Miklós, Kapós (Kopcsa) István és Dénes Károly fejtett ki. A Madách-kultuszt nagy szeretettel ápolta a város. 1905-ben hozták létre a Nógrádvármegyei Madách Társaságot, amely nagyon jelentős irodalmi tevékenységet fejtett ki. Lényegében hasonlókat mondhatunk el az 1906-ban megalakult és a polgári leányiskolában működő Madách-körről is. A század elején alakult Madách Emlékügyi Bizottság elsősorban a nagy író szobrának felállítása érdekében fáradozott. „Se szeri, se száma annak a sokféle kitüntetésnek, ami Mikszáth Kálmánt a 40 éves írói jubileuma alkalmából elárasztja" — írta a sajtó 1910-ben. Méltóképpen ünnepelte a város is a nagy írót. Annál tragikusabb volt halálhíre, amely mindössze néhány héttel érkezett írói jubileuma után. Balassagyarmaton a század elején a következő újságok jelentek meg: Nógrádi Lapok és Honti Híradó (1905-ig), Nógrádi Hírlap (1906-tól), Nógrádvármegye (1907—1908), Nógrádvármegye (1918—1919), Nógrádvármegye Hivatalos, Lapja, Nógrádi és Honti Híradó, Nógrád-Honti Ellenzék, Nógrád-Honti Ellenőr, Jogi Közlöny, Nógrádvármegye Gazdasági Egyesületének Hivatalos Közlönye, Jó Pásztor, Nógrádi Tanügy, Kalapács, Nógrádi és Honti Pénzintézeti Tisztviselők Egyesületének Lapja és a Dunán inneni ágostai hitvallású evangélikus egyházkerületi Tanítók Szava. 3ii Évtizedeken át színvonalas és eredményes művészeti tevékenységet folytatott a balassagyarmati Dalegylet is. Számtalan városi, megyei szórakoztató jellegű és politikai ünnepélyen, műsoros esten és estélyen nyújtott művészi élményt hallgatóinak. Repertoárja felölelte a zenekultúra minden területét. Országos viszonylatban is jelentős hírnévre tett szert. A Dalegylet hozzáértő és nagyrabecsült karnagya Erdélyi József elemi iskolai igazgató volt. 3 * 12 " A színházi életet a helybeli műkedvelő csoportok és vándor színésztársulatok előadása jelentette Balassagyarmaton. 1914-ben merült fel egy színházas kultúrpalota építésének gondolata. Mozielőadásokat a század elején vándortársulatok révén láthatott a város közönsége, mígnem 1912-ben Schummer Kabos nyitott állandó jellegű mozgóképszínházat a Scitovszky úton. A különféle egyesületek és szervezetek sokszor igen színvonalas klasszikus zenei számokat és élvonalbeli irodalmi alkotásokat — közöttük Ady-verseket is — bemutató estélyeket tartottak, rendszerint tánccal egybekötve. Sokszor léptek fel a városban nagynevű ének- és zeneművészek, közöttük operaházi énekesek. Megyénk szülöttjének, Hubay Jenőnek is volt itt hangversenye. A kiscsalomijai születésű, Balassagyarmaton sokat megfordult Kondor Jenő, a neves magyarnóta szerző is adott 1918-iban nótás estét. Abban az időben Balassagyarmaton nem élt neves festőművész, de országos hírű művészek kiállítására sokszor került sor a vármegyeházán. 312 A jelentősebb sportegyesületek a század első évtizedében alakultaik. A Balassagyarmati Sport Egyesület (BSE) 1908-ban alakult, illetve alakult újjá. A „torna, atlétika, vívás és általában a sport összes ágainak ápolása és fejlesztése" volt az egyesület akkor meghatározott célja. Később többféle szakosztálya is létesült, ezek általában eredményesen működtek. Legnagyobb közönsége az igen hullámzó teljesítményt nyújtó labdarúgó-szakosztálynak volt. Nagyjából hasonló mondható el az 1904-ben megalakított Nógrád vármegyei Atlétikai Club és az 1913-ban szervezett Balassagyarmati Torna Club tevé-
