Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VI. A KIEGYEZÉSTŐL A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOMIG

A második óvoda felállítására 19Ö0-ban került sor. Ezt előbb szükségépü­letben helyezték el, majd később a megépült leánypolgári iskolában. 302 A századfordulón 6, a tízes évek elején 4 elemi iskolája volt a városnak. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a tanulók legnagyobb része — a falusi gye­rekekhez hasonlóan — osztatlan iskolában végezte tanulmányait. Az állami elemi fiúiskolában, jó felszereltség mellett, 130 gyereket tanított két tanerő, közöttük Kemény Gábor igazgató. Később Völgyi A. István, majd őt követően Saskó Gyula lett az intézet igazgatója. 1911-ben már összesen 6 tanerővel mű­ködött az iskola. Ez adott otthont a gazdasági ismétlő iskolának és a két tanerős, 80—90-es tanulói lészámú állami elemi leányiskoláinak is. A római katolikus elemi fiúiskolában, más néven a Nemzeti Iskolában a századfordulón 160, az 1910-es éveikben 280 gyerek tanult Vilim József, ké­sőbb pedig Erdélyi (Éder) József igazgatása alatt. Ez az iskola 4 tanerős volt. A római katolikus leányiskolába, azaz a zárdai iskolába összesen 150-en jár­tak. Az evangélikus elemi iskola létszáma 70—80 körül ingadozott, eleinte egy, később 2 tanerővel működött. Az izraelita elemi iskolában átlagosan 240 ta­nulót négyen tanítottak Brett Mór igazgatása alatt. Minden iskola tanítási nyelve magyar volt. 303 1900-ban Tomeskó Nándor igazgatása alatt egy 8 tanerős államilag segé­lyezett községi polgári fiúiskola, átlagban 220-as tanulói létszámmal, volt a városban. A polgári fiúiskolában kapott helyet az államilag segélyezett 6 tan­erős községi polgári leányiskola is — átlagosan 120-as tanulói létszám­mal — a fiúiskola igazgatójának vezetése alatt. A leánypolgári 1903-ban köl­tözött a Scitovszky úton felépített új épületébe, amelyben a második óvoda is elhelyezést nyert. A polgári leányiskolát sok vita után 1906. január 1-én ál­lamosították, de a város évi 500 koronával továbbra is hozzájárult költségei­hez. Az iskola új igazgatója 1917-től dr. Szlávik Imréné Várady Etelka lett. A világháború idején az iskola sok kényszerszünetet élt át, egy időben az állami fiúiskolában talált otthonra. 304 A főgimnázium 1900-ban kezdte meg tevékenységét. Az 1904—1905-ös tan­évben új padokkal szerelték fel és szertárait is kibővítették. Ekkor a könyv­táron kívül egy természettani, egy klasszika-filológiai és egy zenei szertára volt. Tanítottak itt éneket, különrajzot, később franciát, zenét stb. 1906-ban egy zenekör, 1907-ben pedig a Madách-önképzőkör kezdte meg tevékenységét. 1908-ban került sor az első érettségire. 1917-ben szóba került, hogy lányo­kat is felvesznek a gimnáziumba. Ez ellen a közvélemény egy része er­kölcsi okokra hivatkozva tiltakozott. Az iskolának nagyon sok diákja vett részt a világháborúban, többen közülük elestek. A háború áldozata lett Antal Bacsó János tanár is. A szegény sorsú tanulók támogatására több ösztöndíj- és segélyalapítványt hoztak létre. A tanulók ebédeltetése céljaiból megalakult a diákasztal is. Évente szervezett az iskola kirándulást közelebbi és távolabbi vidékekre, ugyancsak évenként került sor a házi •rajzkiállítás és tornaverseny megrendezésére. Az iskola tanulói többször mérték össze tudásukat más isko­lák — elsősorban Losonc, Ipolyság és Besztercebánya — diákjaival. A főgimnázium 68 tanulóval indult, az 1910-es években azonban létszáma már jóval meghaladta a háromszázat. Első igazgatója Sárffy Aladár volt, őt 14 esztendőn át Jaskovics Ferenc követte. A világháború időszakában Péterffy Béla igazgatta az intézetet. A testület létszáma 1911-ben 18 fő volt. 305 Az iparos és kereskedő tanonciskola kezdetben a polgári fiúiskolában fej­tette ki tevékenységét, majd az állami elemi iskolába költözött át. A taní-

Next

/
Oldalképek
Tartalom