Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)
A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - I. A HONFOGLALÁSTÓL MOHÁCSIG
tek birtokaik védelmére. 1310 táján Csák Máté és Amadé kiegyeztek és ékkor a Balassa-ősök is Csák szövetségeseivé lettek a Károly Róbert király elleni harcokban. Gyarmat földesura, Miklós fia Demeter mester 1312. június 15-én a rozgonyi csatában esett el. Testvérének, az 1277-ben meghalt Csorba Domokosnak a fia, Dancs — akit Demeter nevelt fel és birtokai, köztük Gyarmat örökösévé tett — Károly Róbert pártjára állt. Ekkor Csák Máté és hívei emiatt újból elfoglalták birtokait és azokat Csák 1321. március 18-án bekövetkezett haláláig birtokolták. 23 Károly Róbert az őt híven szolgáló Dancsot és rokonait — Byter fiát, Kékkői Pétert és Byter unokáját, Miklós fia György királyi apródot — 1321. június 28-án úgy jutalmazta meg, hogy visszaadta nekik birtokaikat. Így Gyarmaton mind a három földesúrnak volt része. Dancs azonban csak két évig, 1322-ig birtokolta a maga harmadát, mert az Ipoly menti birtokait elcserélte Kékkői Péter és György apród összes Vág menti birtokáért. György röviddel ezután meghalt, s így Péter birtokolta az ő javait is 1347-ben vagy nem sokkal később bekövetkezett haláláig. 24 Azt, hogy Gyarmatnak csak Péter lett volna az egyedüli birtokosa, nem állíthatjuk teljes biztonsággal. 1363-ban ugyanis I. Lajos király gyarmati János fiának, a Masselnek nevezett Jánosnak — összes és bárhol lelhető — birtokait László veszprémi püspöknek, valamint Domonkos honti és András nógrádi ispánoknak adományozta. 25 Ez a két János nem helyezhető el minden kétséget kizáróan a Balassa-ősök családfáján, de „gyarmati" előnevük Gyarmaton való tényleges birtoklásukra utal. Kékkői Péternek négy fia — Sztregovai Miklós mester, János mester, László és Gyarmati vagy Kékkői György mester, királyi testőr — és egy lánya — Anyst — volt. Valószínű, hogy mindegyiküknek volt része Gyarmaton. Sztregovai Miklóst 1341 és 1355 között említik az oklevelek, Györgyöt pedig 1341-től kezdődően 1386-ban bekövetkezett haláláig. György 1347-ben új adományt nyert Gyarmatra. György Péter nevű fia 1390 előtt halt meg és ekkor kerülhetett Gyarmat egészének birtokába Sztregovai Miidós Balázs nevű fia, aki a Balassa család névadója lett. Ezt a Balázst 1365 és 1388 közt említik az oklevelek. 1347-ben — amikor György új adományt nyert Gyarmatra — Moldvában harcolt. Fia Miklós, a kékkői és gyarmati Balassa család törzsatyja, akinek minden későbbi Balassa egyenesági leszármazottja, ekkor még gyermek. 26 Balázs fia Miklós, akinek a neve 1389^től 1424-ig szerepel az eddig ismert oklevelekben, kezdi állandóan használni a „gyarmati" — „új gyarmati" „nagygyarmati" — előnevet. Hat fia volt: Kelemen, Zsigmond, László, István, György és Mihály. Közülük László 1409-ben a Zsigmond király által alapított Sárkányrend tagjává lett. Ez a László az, akinek unokája, Ferenc 1492-ben szörényi bán, már jelentős országos tisztségeket is visel és mint Nógrád megye ispánja hal hősi halált 1526-ban a mohácsi csatában. Ferenc kétségtelenül birtokos Gyarmaton. 1526-ban a város egésze az övé, de azt nem tudjuk, hogy három fiú testvére — Bernát, Miklós és Szklabonyai János — kezdetben nem voltak-e vele együtt részbirtokosok. 27 Az 1246 után önként jövő vagy ide kényszerített új telepesek életkörülményeire csak következtetni lehet. Valószínűleg ők is, miként minden telepes falu első megszállói, bizonyos kedvezményekben részesültek. Kérdéses azonban, hogy ezek időleges — néhány évig adó- és földesúri szolgáltatás alóli mentességet biztosító — kedvezmények voltak-e, vagypedig ún. hospesi, vagyis „vendéglakosi" tényleges kiváltságok, mint aminőket Nógrád város 1284-ben kapott földesurától, a váci püspöktől. Az ilyen hospesi kiváltságok társadalmi
