Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VI. A KIEGYEZÉSTŐL A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOMIG

haladó megyei út. Az utak forgalma növekedett, mert számos községnek megkönnyítette a vasút a balassagyarmati piac megközelítését. A jobb utak kedvező hatással voltak a város forgalmára, egész életére, s ugyanakkor megjavították a környék értékesítési és munkalehetőségeit is. A vasútépítés jelentőségét a város vezetősége és lakossága már a 60-as években felismerte. Az f882 júliusában tartott képviselő-testületi rendkívüli közgyűlés örömmel fogadta a megyei vasúti bizottság közlését, mely szerint tervbe vették az Esztergom—Náoa—Ipolyság—Balassagyarmat közötti vasút építését. Erre a hírre a nagybirtokosak a vasút céljaira ingyen felajánlották a szükséges területeket. A vasútépítési érdekeltségi bizottság 1884-ben átiratban kérte a várost, hogy a vasútépítéshez anyagilag járuljon hozzá. Mivel a város gazdasági és egyéb szempontból szükségesnek látta a vasutat, 5000 ft értékű részvény átvételére kötelezte magát. A tervek azonban nem valósultak meg. 1886-ban kiépült a Párkánynána—Ipolyság közötti vasútvonal, ami azonban csak annyi változást jelentett Balassagyarmat életében, hogy a távolabbi Losonc helyett a 30 km-re fekvő ipolysági vasútállomást használta.

96 1886 végén a képviselő-testületi gyűlés az ipolyság—balassagyarmati vasút céljaira egyhangúlag 15 000 ft-ot szavazott meg. A vasút építését azonban évről évre halogatták, míg végül 1890-ben megindultak az építési munkálatok Ipolyságtól Balassagyarmat felé haladva. A vasútépítés sikeréről a Nógrádi Lapok és Honti Híradó is beszámolt. Eszerint az ipolysági—balassagyarmati vasút 1891. augusztus 15-én „lőn a közforgalomnak átadva s e napból is ünnepet rögtönzött Balassagyarmat közönsége, amennyiben a reggeli 7 óra 35 perckor Csatára induló vonatot fellobogózták és sokan a közeli állomásokra utaztak". A város elöljárósága Ipolyságot látogatta meg, ahol az ottani városi vezetőség vendégszeretettel fogadta a balassagyarmatiakat. A vasútállomás épülete szabványtervek szerint — emeletén lakásokkal — készült. Az állomáson két vágány volt, de még két vágány helye elő volt készítve. A vontatójárművek főleg a 377-es sorozatú mozdonyok voltak, a vontatott járművek favázas, 2 tengelyes rövid személykocsik és 10 tonnás raksúlyú teherkocsik. Az ipolysági vasút nem oldotta meg a megye, még kevésbé Balassagyarmat vasúti közlekedésének a kérdését. A megye legtöbb községe ezután is távol esett a vasúttól, vagy nem volt kapcsolata a megyeszékhelyei. Így a város csak néhány községgel és Ipolysággal került közvetlen összeköttetésbe, Budapesttel pedig továbbra is csak kerülő úton. Szükséges volt tehát a losonci és ipolysági vasútvonal összekötése a megyét nyugati—keleti irányba átszelő vonallal, valamint kapcsolat teremtése Balassagyarmat és a hatvani fővonal között a Galga völgyében. Az aszód—balassagyarmati vasútvonalra Márkus Ágoston budapesti mérnök már 1886-ban terveket készített. Az aszód—balassagyarmat—losonci vasútvonal létesítése ügyében 1890-ben tartottak értekezletet a megyeházán, amelyre Balassagyarmat küldötteit is meghívták. Az ülésen részt vevő — és a vasútépítési koncesszió egyik tulajdonosa — Pulszky Ágost, valamint Losonc érdekeit képviselő társai azonban az aszódi vasútvonal helyett a verőce—balassagyarmat—losonci vonal megvalósítását kívánták. Végül is az alispán által is támogatott balassagyarmati javaslat egy szavazattöbbséggel győzött. A városi közgyűlés egyhangúlag 90 000 ft-ot szavazott meg a vasútra. A megye hozzájárult ennek a vasútvonalnak az építéséhez, sőt 400 000 ft-ot is megszavazott rá. Losonc akadékoskodása miatt azonban a vasút építése csak 1895 augusztu-