Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)
A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - V. A SZABADSÁGHARC BUKÁSÁTÓL A KIEGYEZÉSIG
Az 1850-es évek végén az önkényuralom erőszakos módszerei némileg enyhültek, mert a kényszerítő körülmények hatása alatt az uralkodó is kezdte belátni, hogy a polgári abszolutizmus rendszere sokáig már nem tartható fenn. A Habsburg-birodalomnak 1859-ben Olaszországban elszenvedett katonai veresége s az ezzel járó politikai és gazdasági megrendülése, valamint ezek következményeként Bach elbocsátása nagy hatással volt az országra és növelte a nemzet reményeit. Majd különösen Széchenyi István tragikus halálának hírére és azt követően erősöditek fel — a megyében és a városban is — a Habsburgellenes megnyilatkozások. Ferenc József születésnapján — például — a városban az utcajelző táblákat Kossuth és Klapka nevével látták el. Az 1860-ban megjelent Októberi Diploma részben visszaállította a megyei önkormányzatot. 1860 novemberében az 1848-as alkotmány alapján álló gróf Zichy Ferenc lett Nógrád megye főispánja. 26 A megyében a 48-as alkotmány alapján álló vezetők vették kézbe a politikai élet irányítását. Károlyi János, a volt 48-as első alispán, 1860 decemberében Balassagyarmatra értekezletre hívta a megye régi vezetőit. Ezen az értekezleten törvénytelennek minősítették az eltelt 11 év politikai rendszerét, és kijelentették az 1848-as törvények jogfolytonosságához való ragaszkodásukat. 27 . Az 1861. január 7-én (11 évi szünetelés után) Balassagyarmaton megnyílt megyei közgyűlés Zichy főispán hazafias szellemű megnyitó beszéde után egyhangúlag alkotmányellenesnek nyilvánította az Októberi Diplomát és az annak alapján kiadott összes intézkedést (tehát a főispán kinevezését is). Követelte továbbá az 1848-as alkotmány visszaállítását az összehívandó országgyűlésen. A főispán — a választások lebonyolításáig — Frideczky Lajost főjegyzőnek, Farkas Károlyt pedig ügyésznek nevezte ki. Az önkénnyel való szembefordulás, a hazafias szellem megnyilatkozása volt, hogy a Törvényhatósági Bizottságba beválasztották az emigrációban levő Kossuthot, valamint Klapkát, Deákot, Eötvöst, Türr Istvánt, Horváth Mihályt és Pulszky Ferencet is. 28 1861. január 8-án jegyzőkönyvben örökítették meg Horváth Elek 1848—1849-es alispán érdemeit. Ezután a közgyűlés — tisztújítás során — alispánokká választotta Dessewffy Ottót és Török Sándort, főjegyzővé Révay Gusztávot s a balassagyarmati járás főszolgabírájává Huszár Istvánt. 29 1861. május 21-én Teleki László gyászünnepélyén hatalmas tömeg hódolt Balassagyarmaton a nemzet nagy fia emlékének. Ez egyúttal néma tüntetés volt az önkényuralom ellen és a függetlenség melett. A sziráki gyászünnepségen majdnem teljes létszámmal vett részt a megyebizottság, Balassagyarmat képviselő-testülete és tömegesen jelent meg a környék lakossága is. 30 Az 186l-es országgyűlés augusztusiban történt feloszlatása után Nógrádban is nagy volt az elkeseredés, a megye nyíltan szembefordult az önkényt szolgáló kormányhatóságokkal. A helytartótanács és a kancellária leiratait elintézetlenül levéltárba helyezték. Az 1861 november elejére összehívott megyei közgyűlést Forgách Antal főkancellár rendeletében betiltotta. Ennek ellenére az összejött bizottsági tagok — Dessewffy Ottó alispán kérésére — egyhangúlag határozták el a közgyűlés megtartását, majd határozati javaslatban tiltakoztak az országgyűlés és a megyei közgyűlés feloszlatása, valamint minden alkotmányellenesen felállított vagy felállítandó hatóság ellen. Amikor az időközben megérkezett osztrák őrnagy a jelenlevőket a terem elhagyására szólította fel, az alispán óvást emelt az erőszak ellen. Ezután a közgyűlés a Szózatot énekelve feloszlott, a tisztikar aláírta lemondását és átadta azt Zichy főispánnak, aki szintén beadta lemondását31
