Balassagyarmat története 896–1962 (Balassagyarmat, 1977)

A TÁJ TERMÉSZETI FÖLDRAJZA - VII. AZ 1918. ÉVI POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG

A proletariátus hatalmi rendszerének kiépítése és a város politikai élete 1919. március 21-e döntő változást hozott a magyar nép, így Balassagyarmat életében is: a hatalmat a proletariátus vette kezébe, megszületett a Magyarországi Tanácsköztársaság. Balassagyarmaton a Tanácsköztársaság ideje alatt igen mozgalmas volt a politikai élet. Március végétől a forradalmi aktivitás fokozódott, a város életében döntő változások, izgalmas események és fordulatok következtek be. Alapvetően megváltoztak a poilitikai erőviszonyok: színreléptek a kommunisták, a polgári pártok pedig megszűntek. Ez természetesen kölcsönhatásban volt a pártok mögött meghúzódó társadalmi rétegek helyzetének, erejének és magatartásának alakulásával. A szociáldemokraták nagy befolyása megmaradt. Az események Balassagyarmaton — a város megyeszékhely funkciójából következően is — nagyfokú koncentráltságot mutattak. Ezenkívül a „frontváros" jelleg szintén növelte a feszültséget, az izgalmakat, s részben károsan, részben előnyösen befolyásolta a proletárforradalom menetét és eredményeit. A forradalom híre még március 21-én, pénteken este eljutott a városba.

95 A Nógrádvármegye így üdvözölte a nagy történelmi változást: „Lelkesen köszönthetjük ... az új világot... most rohanó tempóban köszöntött ránk az új hajnalhasadás, elfogultan és megigézve néztük a keleten felkelő nap tündöklő pompáját és érezzük és tudjuk, hogy ez az új világ az emberiség évezredes szenvedéseinek megváltása lesz... ez a forradalom nemzeti forradalom is."

96 Március 22-én délelőtt a megye és a város hivatalosan is értesült az előző nap Budapesten történteikről. Saly Endre kormánybiztos táviratot kapott a központi párttitkárságtól, amely utalt az antant újabb területi követeléseire, a vér nélküli hatalomátvételre, a proletariátus egyesülésére. A távirat nagy hangsúlyt helyezett a rend fenntartására: „A Munkástanács megköveteli minden fosztogatás és önkényes eljárás megakadályozását, a fosztogatók ellen a legszigorúbb eljárás indítandó. Gyárakban és földeken, bányákban és vasutakon teljes erővel dolgozni, szocializálás és földbirtofcreform kérdésében az új kormány a legközelebbi napokban intézkedik."

97 A távirat vétele után, még szombat délelőtt 10 órakor a Munkás- és a Katonatanács a megyeháza nagytermében ülést tartott, amelyen a rendkívüli érdeklődést tanúsító lakosság is nagy számban jelent meg. Felszólalt Somló József mint a Munkástanács elnöke, Saly Endre kormánybiztos és Császár Géza százados, a Katonatanács elnöke. Somló az események ismertetése és a központi párttitkárságtól kapott távirat felolvasása után leszögezte, hogy minden hatalom birtokosa a Munkás- és Katonatanács. „Valamennyiünknek össze kell fogni — mondta —, hogy a Magyarországra betolakodott ellenséget kiverjük, mert csak így biztosíthatjuk a proletár szabadságot." Császár Géza szintén az ország megvédéséről beszélt, majd a Marseillaise hangjaival ért véget a gyűlés.

98 A Forradalmi Kormányzótanács március 23-án Saly Endrét táviratilag felmentette a főispán-kormánybiztosi tisztségből, ugyanakkor a Munkástanácsra bízta, hogy háromtagú direktóriumot válasszon a megye élére, amelynek hatásköre azonos lesz a volt kormánybiztosi hatáskörrel. A megyei direktórium tagjaivá a Munkástanács március 23-i ülésén Somló Józsefet, Murár Lajos ácsmestert és Révész Gábor szabót választották. A megyei közigazgatási alkalmazottak 24-én 10 órakor a megyeháza kistermében megjelentek a megyei direktórium előtt, ahol nevükben — Somló József üdvözlő szavai után — Pongrácz György vármegyei főjegyző (!) köszön-