Jakab Sándor: Nógrád megye története IV. 1944–1962 (Salgótarján, 1973)
A FELSZABADULÁSTÓL A SZOCIALISTA FORRADALOM GYŐZELMÉIG 1944—1948
lyásuk jelentősen elmaradt a kommunistáké mögött. Csorba János megyei titkár írta az SZDP Országos Központjának küldött jelentésében, hogy „amikor nekünk 100 tagunk van, akkor a kommunista pártnak többezer". 1-' 1 Ezt a nagy létszámbeli különbséget a szociáldemokraták azzal magyarázták, hogy az MKP politikai nyomást alkalmazott, s háttérbe szorította a szociáldemokratákat. Arról a megyei szociáldemokrata vezetők körében is kevés szó esett — bár erre a helyi szervezetek képviselői nemegyszer felhívták a figyelmüket —, hogy az MKP-val ellentétben az SZDP nem foglalkozik a kisemberek panaszaival, a helyi embereket elhanyagolja a képviselőjelöltek listájának összeállításánál, valamint tehetségesebb politikusai nemigen fordulnak meg e megyében. A választási küzdelem során az SZDP megpróbált olyan helyeken is szervezeteket létrehozni, ahol az korábban nem sikerült neki. így szeptember folyamán alakította meg az etesi, nógrádszakáli stb. szervezetét. 12 '' Lényeges sikereket azonban e téren sem tudott felmutatni. S ebben nem kis szerepet játszott az, hogy erőit változatlanul a kommunista párttal való rivalizálás kötötte le. Szécsényben, Balassagyarmaton és más helyeken a szociáldemokraták elsősorban szélsőséges, kommunistaellenes megnyilatkozásokkal próbáltak helyzetükön javítani. Azt hangoztatták, hogy az SZDP a magyar demokrácia igazi bajnoka, „s vigyázni kell, hogy a szélsőbaloldal egyes személyei a másik végletbe ne vigyék a nemzetet", vagy azt, hogy ,.a Kommunista Párt egyes elemei visszásságait is mereven vissza kell utasítani, mert az erőszak és kényszer a demokráciával ellentétes". 10 Az előbbiekkel összhangban, hallani sem akartak a kommunista párttal való együttműködésről a választási kampány időszakában és azokkal értettek egyet, akik elutasították — országos szinten is — a közös lista gondolatát. 127 A Nemzeti Parasztpárt a választási kampány során is a „legcsendesebb párt" volt a megyében. A választási gyűléseken képviselői az országos vezetők beszédeiben kifejezésre juttatott eszméket, gondolatokat ismertették. A radikális paraszti gondolat azonban itt is a sajátos nemzeti felfogással keveredett. A földreform következetes végrehajtása és befejezése melletti kiállásuk azonban az újgazdák körében több helyen is kedvező visszhangot váltott ki; ugyanakkor a nemzeti jelleg kidomborításával sem tudtak igaz; versenytársai lenni a másik agrárpártnak, a kisgazdapártnak. Emellett propagandaeszközeik, plakátjaik, röplapjaik mennyisége szinte elveszett a többi párt hasonló eszközeinek a „tengerében". A kisgazdapárt szervezeti élete a választási kampány időszakában is szinte kizárólag a választási gyűlésekre korlátozódott. Ezt viszont minden pártnál sűrűbben tartottak. A megye minden települését többször is végigjárták, de különösen Balassagyarmatra, a megye akkori székhelyére és a mezőgazdasági jellegű járásokra összpontosították a figyelmüket és erejüket. Nagy előnyt jelentett számukra, hogy a pártnak már voltak választási hagyományai a megyében is. A kommunista pártot kivéve minden más pártnál több helyi embert tudtak felvonultatni, s ezzel hallgatóságuk előtt hitelesebbé váltak szólamaik, az „igazi hazafiságról" és a „nemzeti" és „krisztusi" alapokon való állásukról, valamint arról, hogy „vallás, erkölcs nélkül nincs élet". Az ilyen szólamokra — különösen a háború borzalmai, szenvedései
