Jakab Sándor: Nógrád megye története IV. 1944–1962 (Salgótarján, 1973)
JEGYZETEK
245 Ez utóbbi egy adott termelési feladat pl. önköltségcsökkentés, gépkihasználás, anyagtakaríékosság, stb. elérésére irányult. Ilyen volt többek között 1952-ben az acélgyár csatlakozása a Győri Vagon- és Gépgyár által indított „Takarékoskodjunk beruházásokkal" elnevezésű mozgalomhoz. (MOLNÁR PÁL: Adalékok... 39. p.) 246 MSZMP Nm Arch. Pártválasztmány 1954. április 3-i ülés beszámolója. Információs jelentés, 1952. február 22. 24/ 1951 végén szovjet tanácsadó javaslata alapján a hengerműben és a dróthúzóban meggyorsították a hengerlést és a húzást, s ezt terjesztették 1952-ben az ország vasipari üzemei elé követendő példaként. (Szabad Nógrád 1952. január 9.) 248 Szabad Nép 1952. június 22. 249 Magyar Közlöny, 1952. április 22. Minisztertanács 32/952/IV. 22. MT számú rendelete a normák készítéséről és kezeléséről. 250 Szabad Nép 1952. augusztus 15. A megyei pártszervek később e lépést az ellenség befolyásával magyarázták. Ez tévesztette meg a műszakiakat annyira, hogy a tervszámok teljesíthetősége szempontjából „objektív okokat" kezdtek keresni. „Tehát — vonták le a következtetést — az ellenség munkáját... bányászati vezetőink ébertelensége és szájtátisága egyenesen segíti." (Nm Arch. Nm Pártválasztmány 1953. február 15-i ülés jkv.) 251 „A Tröszt mérnökeiből... vezetőiből műszaki komplex brigádokat alakítottunk — írja a tröszt egyik főmérnöke — amely sorra felkereste a bányákat, s a látogatás során a helyi vezetőkkel együtt vitatta meg a jövő év előkészítését." Ebben az időszakban ,,a tröszt vezetői személyesen is sokkal többet járnak a bányákba, hogy még hatékonyabban tudjanak intézkedni, ösztönözzék az elmaradókat." (KUSNYÉR ZOLTÁN: Hogyan harcoltak az évi terv teljesítéséért a nógrádi bányászok? Szabad Nép 1952. december 13.) 252 Szabad Nép 1953. június 9. 253 PI Arch 276—10. 254 Szabad Nép 1953. július 12. 255 MSZMP Nm Arch. Megyei Pártválasztmány, 1953. augusztus 22-i jkv. 256 Nógrád megye statisztikai adatai — KSH Nógrád megyei Igazgatóság 1956. 99. p. 257 Szabad Nógrád 1953. július 11. Az a furcsa helyzet állott elő, hogy még a sodronyüzemben is habverőt, kötőtűt, egérfogót és drótkefét gyártottak. A hideghengerműben borotvapengét hengereltek stb. (Szabad Nógrád 1954. január 6.) 1954-re a gyár vezetői 1 720 tonna mezőgazdasági gépalkatrész és egyéb eszköz gyártását tervezték. (Szabad Nógrád 1954. augusztus 4.) „... annyi spicc-lemez és ablakszögvas készült — jegyzi meg egy későbbi gyártörténeti munka —, hogy akár 50 évig elegendő. Ugyanakkor más tényleges hiánycikkekből nem folyt gyártás." („Kohászat 100 éve" 163. p.) 258 Szabad Nép 1954. február 4. és 13., Szabad Nógrád 1954. augusztus 4. 259 MSZMP Nm Arch. Megyei Pártaktíva 1954. október 14-i ülés jkv. 260 „A szénbányászat területén pl. — állapították meg az 1955 — márciusi megyei pártaktíván — hosszú időn keresztül még a fontos beosztásban lévő vezetőket is az a kérdés foglalkoztatta, hogy vajon a széntermelésre, a bányák fejlesztésére ugyanolyan szükség van-e még, mint volt 1953 júniusa előtt. Végső soron a bányák fejlesztésének, a feltárások, a kutatások bizonyos fokú elhanyagolásához vezetett." (MSZMP Nm Arch. Megyei pártaktíva 1955. március 12-i ülés jkv.) 261 Az adélárugyárban a fluktuáció mértéke a kormányprogram után elérte a 42,4 %-ot. 1953 és 1954 júniusa között az építőipari trösztnél 3451 fő volt a kilépők és 2610 a felvettek száma. Ebben az időszakban egy év alatt az építőiparban átlagosan 1450 fő munkahelye kétízben is betöltésre került. (MSZMP Nm Arch. MB 1954. december 20-i ülés jkv.) 202 „Kohászat 100 éve" 156—160. p., MSZMP Nm Arch. MB 1955. január 21-i ülés jkv. 263 Szabad Nép 1954. január 19. 204 A sztahanovisták száma ekkor már a bányászatban elérte a 964, a vasas üzemeknél az 560 és az építőiparban a 158 főt. Nm Megyei pártválasztmány 1954. április 3-i ülés jkv., MB 1954. június 7-i ülés jkv. (MSZMP Nm Arch.)
