Belitzky János: Nógrád megye története I. 896–1849 (Salgótarján, 1972)

Jegyzetek

adattan emlékiratai. Budapesti Szemle, 1898. (95. k.), 2—3. p. — Magyar Életrajzi Lexikon. I. Budapest, 1967. 172. p. — PFÉ 70—71. p. 32 PINTÉR S. i. m. 1888. (XVI. évf.) jún. 17. (25. sz.) — Losonc 52 évvel ezelőtt. Közli GYÖRGY LAJOS, a Garai-féle „Regélő" 1842. évi (Tamatti álnevű írójának) cikke alapján. Losonc és Vidéke, 1894. (XV. évf.) szept. 23. (38. sz.) — NIBgy 103—104. p. 33 KORNIS GYULA: A magyar művelődés eszményei. 1777—1848., I., Budapest, é. n. 240—247., 310—317. és 374—378. p. — BELITZKY JÁNOS: Kármán József, Palócföld, 1969 88—92. 34 ARATÓ ENDRE: A nemzetiségi kérdés története Magyarországon 1790—1840. I., II., Budapest, 1960. I.. 189., II. 39., 237—238. és 256. p. — SzSzl 462—465. és 547— 554. p. — PFÉ 177. p. 35 ZJN — KKSz 8. p. — Bright Richárd könyvének ismertetése: Tudományos Gyűjtemény, 1819. III. 100. p. — A salgótarjáni iparvidék. Szerk.: GAJZÁGÓ ALADÁR, Salgótarján, 1962. 28. p. ENDREI W. i. m. 223—224. p. — PFÉ 257—258. p. — MANm III. 8. p. b) — TAMATTI i. m. — BODNÁR ISTVÁN: Az én emlékirataim. (Adalék Balassagyarmat város történetéhez). Nógrádi Lapok és Honti Híradó, 1888. (XVI. évf.) márc. 4. (10. sz.) NIBgy 98—108. p. 30 SJNm 100—104. p. — TRÓCSÁNYI Z. i. m. 435—436. p. — TAMATTI i. m. NIBgy 104. p. — TÖRÖK ZOLTÁN: Kór- és szegényházunk ügye. Losonc és vidéke., 1894. (XV. évf.) dec. 30. (52. sz.) 37 TAMATTI i. m. — KORNIS Gy. i. m. — II. 483—484. p. — VENi a nevek alatt. — NmL NIM Nagy Iván kéziratai. — így a Szép Literatúrai Ajándékban Mocsáry (1821.), Baloghy (1823., 1824., 1825.), Fatavich (1821., 1823.), Horkovits (1826.), Szecsődy (1823.), Szántói Szabó (1825.), a Hasznos Mulatságok-ban Losonczi Farkas (1821), az Aurórában Horkovits (1824.), Kacskovics Károly (1824.), az Aspásiában ő (1824.) és Losonczi Farkas (1824.), a Hébé-ben Kacskovics Károly (1826.), Losonczi Farkas (1825., 1826.), a Koszorú-ban Kacskovics Károly (1828., 1831)., Kacskovics Lajos (1830.). az Urániá-ban Kacskovics Lajos (1830., 1831., 1832.), Losonczy Farkas (1830.), a Nefelejts-ben Kacskovits Lajos (1833.) — PFÉ I. 264— 269. p. 33 RNm 509—510. p. — PFÉ 277—283. p. — TAKÁTS SÁNDOR: A szegénylegények klubja. Hangok a múltból. Budapest, é. n. 274—276. p. A FEUDALIZMUSBÓL A KAPITALIZMUSBA (1848—1849) VIII. A POLGÁRI FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC 1 RNm 525—527. p. — Kerényi Ferenc szíves szóbeli közlése. — PFÉ I., 332—333. p. — NmL Vál. jk. a szövegben feltüntetett keltezések alatt. — A Csesztvén összegyűlt radikálisok: Beke Gábor, Fajnor János, Fráter Pál, Frideczky Lajos, Huszár István, Komáromy Imre, Madách Imre, Majthényi Pál, Paczolay Nárcisz, Plachy Ferenc és Tamás, Tinódi Sándor és Veres Pál. (OL Madách Levéltár, NmL. Filmtár. Az adatra Kerényi Ferenc hívta fel figyelmem.) — A 12 tagú, „teljes hatalmú választmány" tagjai, az elnökön — az egyik alispán vagy a legidősebb választmányi tag — és a jegyzőn kívül: Szentiványi Anzelm, Fráter Pál, Kacskovits Károly, Huszár Károly, Sréter Horác, Madách Imre, Soóky Gábor, Plachy Zsigmond, Csemiczky Károly, Horváth Elek, Ebeczky Ferenc és mint állandó esküdt, Bende István. — A nemzetőri sorozóbizottság tagjai: Bérczy Lajos, Thomka Sándor, Imády Károly, Vitális Sámuel és Lányi István. 2 A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában, 1848—1914. I., Budapest, 1965. c. műben SZABÓ ISTVÁN: Bevezetés, 7., 8., 9.. 11—12., 19—20., 24. és 26. p., FÜR LAJOS: Jobbágyföld—parasztföld. Uo., 33., 36., 37—38., 39., 40—42., 51—52., 53.,