Belitzky János: Nógrád megye története I. 896–1849 (Salgótarján, 1972)

A HONFOGLALÁSTÓL MOHÁCSIG (896—1526)

csak a nagy, de még a kisebb jövedelmű vámokért is heves harcot folytattak, mivel azok kölcsönök felvételénél igen jó biztosítékul szolgáltak. Így pl. Borbála királyné, három nógrádi váruradalom birtokosa 1437-ben érdemesnek tartotta 50 arany forintért a tolmácsi vám jövedelmét Aranyi István nógrádi ispánnak zálogba adni. A vámszedés körüli viták napirenden voltak. Még olyan régi gyakorlattal rendelkező vámszedőhely, mint Vác esetében is problematikussá vált 1524-hen, hogy Visegrád és Maros városok lakói tartoznak-e ott vámot fizetni avagy nem?

10 KÖZPONTOSÍTÁSI TÖREKVÉSEK. A RENDI ÁLLAM ÉS TÁRSADALOM VÁLSÁGA. 1514 Megyénkben Mátyás uralkodása alatt is a nagyurak pártoskodása okozott bajokat és többé-kevésbé végrehajtott birtokelkobzásokat. így, 1469-ben h Szentgyörgyi-féle erdélyi lázadásban részt vevő Losonczi Zsigmond és László vesztették el Divény várát és tartozékait, amiket Országh Mihály kapott meg. Az 1468 tavaszán kitört cseh háborúban számos nógrádi nemes is részt vett. Ennek során Madách László és Jánosi Gáspár 1469-ben Podjebrád György cseh király fiát, Viktorint is elfogták, amiért birtokadományban részesültek. Ekkor újabb összeesküvés támadt. Élén Vitéz János esztergomi érsek, Csezmicei János (Janus Pannonius) pécsi püspök, a megyénkbeliek közül pedig Rozgonyi Rajnáid és a Perényiek álltak. Kázmér lengyel királyfit hívták be a magyar trónra, aki 1471 őszén Hatvanig jutott el, de Mátyás közeledtének hírére a Cserháton és az Ipoly völgyén át Nyitra felé vonult és elhagyta az országot. Perényi István Fülek várába vonult visza. Mátyás sereget küldött a vár elfoglalására, de erre nem került sor, mert a Perényiek hűséget fogadtak a királynak. Magatartásukon azonban nem változtattak, s míg Perényi Miklós a Vág völgyi Sztropkó várából fosztogatta a vidéket, addig Perényi István Fülekről tette ugyanazt. Sztropkót a vidék földesurai, Füleket pedig a királyi sereg foglalta el 1483-ban. Fülek várát Mátyás Ráskai Balázs budai várnagy gondjaira bízta, aki megesküdött neki, hogy halála után fiát Corvin Jánost segíti hatalomra. Szanda vára 1472-ben Beckensloer János egri püspök, majd esztergomi érsek birtokába került, aki rútul visszaélt a király bizalmával, 1476-ban az esztergomi egyház legértékesebb kincseit és 300 000 aranyat magával víve Frigyes császárhoz, a király legnagyobb ellenfeléhez szökött. Birtokait a király elkobozta, Szanda várát és uradalmát a Báthory aknák adta.

11 Mátyás király központosító törekvései közül főleg az adózásra és az adózók számának gyarapítására vonatkozó intézkedések voltak nagy hatással megyénk lakosságára. Ezeknek a számos gazdasági és társadalmi kérdést érintő és befolyásoló rendelkezéseknek igen mélyre nyúló gyökereik és sorsdöntő következményeik voltak. Az 1342 óta kötelező kapuadó, aminek behajtásáért a földesúr volt a felelős, arra ösztönözte ugyanis a birtokos urakat, hogy annak a királyi kincstárba való befizetése alól a maguk számára mentességeket szerezzenek. így kaptak