Belitzky János: Nógrád megye története I. 896–1849 (Salgótarján, 1972)

A TÖRÖK KIŰZÉSÉTŐL A POLGÁRI FORRADALOMIG (1683—1848)

Valóban nagyon megnehezítette az ügyek intézését, hogy nem volt elválasztva az igazságszolgáltatás a közigazgatástól, sőt még a pénzügyek kezelése is csak részben tekinthető önálló területnek. Arra a sokoldalú tevékenységre nézve, amit a megye vezetői és közgyűlései tárgyaltak és végeztek, a legjobb bizonyíték, ha bármelyik ülésük jegyzőkönyvét felütjük. Pl. az 1840. január 13-án Huszár József első alispán elnöklete alatt tartott megyei közgyűlésen ilyen ügyek fordultak elő: 8. sz. Egy szakali származású szökevény felkutatása. 14. sz. Pest megye a Nemzeti Színház támogatására kéri a nógrádi követeket. 20. sz. A litkei kórház állapota. 21. sz. Fráter Pál követnek az 1839. november 21-i országos ülésen való nem-szavazásáért kapott december 30-i dorgáló határozatra adott igazoló jelentése. 25. sz. A helytartótanács „a székbeli szabadalom levelet maguknak kiadatni kérő sziráki kézművesek" folyamodására észrevételeket kér. 31. sz. Gömör megye egy rab rabtartási költségét kéri. 34. sz. Heves megye törvényszéke átküldi egy pásztói lakos tanúvallomását bizonyos lopott lovak ügyében. 36. sz. Heves megye kéri a Fráter Pál sertései elorzásával vádolt csecsei kondásnak a kérdőre vonását. 37. sz. Pest megye közli, hogy Tóth Mátyás és Márton szandai lakosok Vagyura váci pintérrel szembeni követeléséről az úriszék már döntött, de azt a megyei törvényszék is meg fogja vizsgálni. 40. sz. Arad megye közli, hogy a nagyváradi nevelőintézetben levő Bibichi-alapítvány üres helyére ifj. Krúdy Gyulát vették fel. 41. sz. Pest megye kéri, hogy utasítsák a megye követeit annak támogatására, hogy Ferenczy István szobrászt a Nemzeti Múzeumban ,,a képzőművészeti osztály elnökévé, országosan meghatározandó díj mellett" nevezzék ki. 42. sz. A kiküldött táblabíró, szolgabíró, alügyész, és mérnök megvizsgálták az Aranyiés Rátkai-pusztákon át vezető út némely birtokosok általi partos oldalba szorítását és úgy találták, hogy ez célirányos, mert így az út a vizes helyeket elkerüli, ami a füleki határba és magtárba irányuló szállítások miatt kedvező. Javasolják, hogy a földesurak megsegítésére a szomszédos községekből 400 gyalog munkást rendeljenek ki. — 43. sz. Jelentés a somosújfalusi és somoskői határban levő Radvánszky Antal-féle erdőtelepítésről. — 44. sz. Onody Pál nováki erdejének vágásokra irtását úgy javasolják, hogy 60 vágás — mindegyik 10 esztendőre — engedélyezhető marhalegeltetési tilalommal, de a jobbágyok legeltetésének megszorítása nélkül. — 47. sz. Szécsényi Miklós szolgabíró a Paczolay Judit asszony elveszett és Somoskői György illési ispánnál megtalált aranyórája visszaadását kérő folyamodványára jelenti, hogy Somoskői az órát Beniczky Zsigmondtól vette, aki a Szinay nevű megtébolyodott plébánostól 8 évvel ezelőtt fiának ajándékozott órát eladta. •— És így tovább, akárcsak a XIV. századi közgyűléseken. Az évi 100—120 000 forintos rendes, a hadiadóval együtt pedig mintegy 200—240 000 forintot kitevő adójának a kivetése okozta a megyének a legnagyobb gondot. Ezek a nagy kihatású ügyek szoros összefüggésben álltak az adószedés és a beszedett pénzek különböző pénztárakban való kezelésének módozataival és a lakosság számának alakulásával. Az 1785. évi összeírás után tulajdonképpen csak 1869-ben készült olyan országos összeírás, amely a lakosság egészét felölelte. Az 1804. évi összeírás nóg-