Belitzky János: Nógrád megye története I. 896–1849 (Salgótarján, 1972)

A HONFOGLALÁSTÓL MOHÁCSIG (896—1526)

beli János is, aki 1307. június 1-én Károly Róbert számára Budát elfoglalta, az Anjou-párt híveivé lettek. A pápa 1307 augusztusában Károly Róbert ügyeinek rendezésére Gentilis bíbornokot küldte követéül hazánkba. Az 1307. októberi pesti, Károly Róber­tet királlyá választó országgyűlés nógrádi résztvevői közül a Rátót-nembeli Do­mokos, László és Kakas, valamint a köznemes Szügyi András nevét ismerjük. Valószínű, hogy az 1308-ban Gentilis elnöklete alatt tartott budai értekezleten is voltak nógrádiak. Itt mondták ki, hogy mindazokat, akik az uralkodó szemé­lyét megtámadják, az egyház kiátkozza, és hogy az ily nagy bűnnek megtor­lása „ne csak a bűn elkövetőit, hanem az elítéltek ivadékait is sújtsa, minthogy méltó, hogy a gonosztett mértékéhez képest növekedjék a bosszú is." A bu­dai határozat tragikus következménye lett 1330-ban, éppen megyénkben, Záh Felicián nemzetségének kiirtása. Gentilis elsősorban Csák Máté megnyerésére törekedett. A kékesi találkozón (1308. november 10.) — ahol fontos szerepet vitt Záh Felicián is, aki szintén a megegyezés híve volt — meg is állapodtak abban, hogy a volt nádor beszünteti az ellenségeskedést és urának ismeri el I. Károlyt. 12 Csák Máté azonban nem tartotta meg kékesi ígéretét. Nem jelent meg I. Károly utolsó, 1310. augusztus 20-i koronázásán, és újból pusztítani kezdte a királypártiak javait. Megyénkben is újból föllángolt a harc. A Kacsics-nembeli Mihály, Péter, Lesták és Mikus 1310-ben négy várukat — Hollókőt, Baglyaskőt, Somoskőt és Sztrahorát — átadták Csák Máténak, ahonnan katonái két éven át éreztették hatalmát. 1311-ben megfosztották Csák Mátét tárnokmesteri mél­tóságától, amin az felbőszülve Váctól a Tiszáig végigpusztította a király hívei­nek birtokait. Gentilis ezért 1311 júliusában kiátkozta. Ekkor Csák Máté és hívei feldúlták az esztergomi érsekség és a nyitrai püspökség birtokait. Ennek során rohanták meg Csák Máté nógrádi hívei az esztergomi érsek birtokait, ahol Érsekvadkert, Borsosberény, Ipolyszalka és Szebeléb templomait is fel­dúlták. Érsekvadkerten zsákmányolás közben hét embert megöltek és nemcsak feldúlták a falvakat, hanem a nőket is megbecstelenítették. A tettesek a Ka­csics-nembeli Mihály, Péter, Lesták, Mikus és Jákó voltak, akik Hollókő várá­ból törtek elő embereikkel. A király most egyenként igyekezett megtörni a pártütők hatalmát. Ilyen sikeres akció volt, hogy amikor Ibur fia István, Csák Máté parancsára ostrom alá vette Buják várát, Dénes fia Pál mester — Szeged és Óbuda várnagya — az ostromlókat szétverte és parancsnokukat is elfogta, aki azonban fogságából megszökött. Csák Máté ekkor tőrbe akarta csalni a királyt. Megegyezett Csák János országbíróval, Ecseg várának urával, hogy fogja el Károlyt és szolgál­tassa ki neki. Az összeesküvés kitudódott és Csák János Mátéhoz menekült. Több sikerrel járt Balassa Demeter, aki a király seregét 1700 lovas élén siker­rel szorította vissza a Szepességbe. Az 1312. június 15-i rozgonyi csatában törte meg a király ellenfelei ere­jét. Itt esett el Csák Máté oldalán a Kacsics-nembeli Dénes, de ott voltak mellette Nógrádból Balassa Demeter, Varsányi István, András és Péter, a Ka­csics-nembeli Lesták, Mikus és Jákó is. Velük szemben, a királyi seregben volt Kacsics-nembeli Szécsényi Tamás, továbbá Homokterenyei Péter és György,

Next

/
Oldalképek
Tartalom