Belitzky János: Nógrád megye története I. 896–1849 (Salgótarján, 1972)

A TÖRÖK KIŰZÉSÉTŐL A POLGÁRI FORRADALOMIG (1683—1848)

származás, rang, foglalkozás, vallás és vagyoni különbségekre való tekintet nélkül tömörültek, az „inasok, legények és mesterek", akik az élet különböző területein munkálkodtak. A gyarmati páholy a budai, pesti, miskolci és pozsonyi páholyokkal is kapcsolatban volt, s így tagjai és a budai páholyhoz tartozó Kármán József közt is feltételezhető a kapcsolat. Valószínű, hogy a szabadkőművesek egymással való, messze szétágazó titkos szövetsége páholyaik 1795. évi betiltása után sem szűnt meg.

33 A szabadkőművesek a nemzetiségi különbségeket figyelembe nem véve fogták össze tagjaikat. A nemzetiségi ellentétek egyelőre még csak a vegyes lakosságú egyházközségekben, az istentiszteleti nyelv körüli vitákban jelentkeznek, de Nógrádban sokkal lassabban és észrevétlenebbül, mint másutt. Ez az egyházak kezében levő falusi iskolaügyekkel kapcsolatban is így volt. A helyzeten Mária Teréziának a hívek lelki gondozása fokozottabb előmozdítását célzó azon intézkedése sem változtatott, mely szerint a nagy kiterjedésű esztergomi egyházmegyéből 1776-ban kiszakította a szepesi, kassai, besztercebányai és a megyénk losonci alesperességet is magába foglaló rozsnyói egyházmegyét. Az Istentiszteleti nyelven és az iskolák primitív voltán nem az egyházi beosztás, hanem egyes papok és tanítók műveltsége, vallásos világnézete, vagy a világi tárgyak iránti nagyobb érdeklődése segített — katolikus és protestáns részen egyaránt — ott, ahol ilyen viszonylag ritka emberek egyáltalában léteztek. A külföldet járt protestáns tanárok hatását és kapcsolatait Nógrádon túl is érzékeltető központja volt a losonci kálvinista gimnázium. Az iskola — amelyről csak 1744-től maradt fent több adatunk — a pápai, a sárospataki és a debreceni főiskolák teológiai és jogi karaira, vagy a külföldi főiskolákon való továbbtanulásra képesített. Tantervét a magyar származású kiváló cseh pedagógus, Comenius XVII. századi sárospataki működésének hagyományai alapján állíthatták össze, mert már az 1660-as évektől kezdve nagy súlyt fektettek a földrajzi, a természettudományi és a matematikai oktatásra. Szellemét a gimnáziumot anyagilag támogató protestáns nemesség harcos vallásossága is nagymértékben befolyásolta. Különösen a Rádayak — a „kuruc" Ráday Pál és fia, a költő gróf Ráday Gedeon — kálvinista magyarsága tükröződik tevékenységében. A Rákóczi-szabadságharc után, amikor Ráday Pál a megye történetére vonatkozó adatok gyűjtésével foglalkozott, ez a tevékenysége a losonci gimnázium tanáraira és tanulóira is hatással volt. Bél Mátyás (1684—1749) is losonci tartózkodása idején kezdett foglalkozni a magyar rovásírással, „a régi hunszkíta betűvetéssel" és miután annak emlékeit az írástudatlan magyar kocsmárosok adósaikra és a falusi bírák különböző ügyekre vonatkozó rovásaiban is felfedezni vélte, csoda gyanánt említette meg Blaskó Pál megyénkbeli parasztot, aki egész egyházi beszédeket rótt pálcákra és azokról még évek múlva is fel tudta őket olvasni. Tapasztalatait 1718-ban, Lipcsében kiadott művében adta közre. A Ráday Pál kéziratában levő adatokra épült Radványi Ferenc, ugyancsak kéziratban fennmaradt, Nógrád megyéről szóló történeti és földrajzi leírása, valamint Bél Mátyás híres, Magyarország vármegyéit földrajzi és történeti